Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Melega Miklós: „Hogy nevünk ne tűnjön el” – Egy nevezetes szombathelyi polgárcsalád, a Hübnerek története, 1795–1920

személy bepanaszolta a házaspárt a tanácsnál.30 1845-ben ismételten arról tudósított a városi jegyzőkönyv, hogy egy szomszéd a Hübner (II.) Jánostól „szenvedett szóbeli sérelmekért elégtételt követelt.”31 Az asztalosmester 1833-ban a szombathelyi céhen belül is ösz- szetűzésbe keveredett, s botrányos események középpontjába került. A kiküldött városi vizsgálóbizottság jelentése Hübner (II.) Jánost és Koszt János céhmestert marasztalta el mint legfőbb rendzavarokat. Büntetésül az összes céhtag megdorgálásban részesült, a két főkolompost pedig fegyelmezési célzattal 1-1 óráig tartó polgári áristomra (börtönre) ítélték, amit később a céhtagok és az érintettek kérésére pénzbüntetésre változtattak. A céh komisszáriusa Hübner békétlenséget szító, felbujtó viselkedésére hivatkozva az eset után nem kívánt tovább hivatalában maradni, és lemondott posztjáról. A források szűkszavú beszámolója alapján csak részben rekonstruálhatók az események. Annyi bizonyos, hogy a céhtagok a komisszárius jelenléte nélkül tartottak gyűlést, váltották le az érvényesen választott céhmestert, és a céh pénzén italoztak is. Feltételezhető, hogy a hivatalban levő vezető elmozdítására irányuló kísérlet mögött általános elégedetlenség állhatott, amelynek élére Hübner (II.) János állt, akit esetleges saját vezetői ambíciói is erre indíthattak. Az ügy további fejleményeiről nem maradtak fent adatok, annyi azonban bizonyos, hogy Hübner később bizalmat kapott, és őt választották céhmesterré, amint erről egy 1847. évi forrás is tanúskodik.32 Fentiekben vázolt személyiségjegyei ellenére Hübner (II.) János kétségtelenül tekintélyes embernek számított, akit kortársai tisztelete övezett. Ugyan német anyanyelvű volt, s magyarul szinte egy szót sem tudott, mégis a 60 év alatt, amit a városban töltött, igazi szombathelyivé vált.33 Puritán életszemléletéről, polgári öntudatáról és értékrendjéről plasztikus képet ad az a német nyelvű jegyzetfüzet (Noditzbüchl), amelyben aggkori gondolatait, élettapasztalatát vetette papírra, az anyagiak mellett értékes szellemi örökséget is hagyva ezzel utódaira.34

Hübner (II.) János családi életét több tragikus esemény is beárnyékolta. Elsőszülött fia, József kitanulta a bútorasztalos szakmát, és kiszemelt utódként átvette édesapjától az asztalos üzem vezetését, azonban 1845-ben, mindössze 24 éves korában elvitte a tüdőbaj. A fiát elvesztő apa ekkor építtette a szombathelyi Szent Márton úti temetőben a mai is létező családi sírboltot, a város első falazott kriptáját. Hasonlóan szomorú sorsra jutott egyetlen felnőttkort megért leánygyermeke, a Szombathelyen 1832-ben született Eleonóra is, aki a szülők nagy bánatára 20 éves korában, ugyancsak tuberkulózisban hunyt el. Ezután már csak egy életben levő gyermekük, János maradt az öreg szülőpár reménysége, akivel a család története folytatódhatott.35 Élete alkonyán Hübner (II.) Jánost aggodalommal töltötte el a gondolat, hogy a család esetleg kihal, ezért alapítványt kívánt

30 VaML Szvkt. Ktir. fasc. 167. no. 150.

31 VaML Szvkt. Ktjkv. 326/1845-1846.

32 VaML Szvkt. Ktjkv. 124/1833-1834., 144/1833-1834-, 732/1847-1848.

33 VaML Brenner cs. ír. Hübner cs. szárm. 17. fok; Halálozás. = Vasmelyei Lapok (továbbiakban: VL), 1884. márc. 30. 2. p.

34 VaML Brenner cs. ir. Hübner cs. szárm. 17-18. föl.; VaML Brenner cs. ir. Das „Noditzbüchl” von Johann Hübner

35 VaML Vas vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye, (továbbiakban: Vv. fel. akv.) Szombathely, katolikus (továbbiakban: kát.) halotti anyakönyv (továbbiakban: hal. akv.) 1845. márc. 9., 136/1852.; VaML Brenner es. ir. Hübner cs. szárm. 15. fok; VaML Brenner cs. ir. Névt. krón. 2. p.; VaML Brenner cs. ir. Akv. kiv. 1729-1927.; VaML Brenner es. ir. Familienchronik 64- 66. p.; VaML Brenner cs. ir. PG eml. 4-5., 33-34. p.

284