Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Melega Miklós: „Hogy nevünk ne tűnjön el” – Egy nevezetes szombathelyi polgárcsalád, a Hübnerek története, 1795–1920
V V Hübner (II.) János idővel nagyobb földterületeket is vásárolt a városban. Először 1838-ban egy 1 hold22 kiterjedésű szántót vett meg a Rohonc felé vezető országút mellett, majd 1844 tavaszán egy 3 hold nagyságú szántóföldet, Szombathely déli határában, a Körmendi országút mellett, a városi téglaszín közvetlen szomszédságában. Ez utóbbi 1100 Ft-ért, 4 db arany kulcs pénzért, valamint a területen égetendő téglákból 2000 db átengedéséért cserében jutott a birtokába. Ezt a téglavetésre alkalmas ingatlant későbbi vállalkozása megalapozása céljából vette meg, ezért hiába is próbálkozott Szombathely 1847-ben - amikor a város téglagyárának lelőhelyei kimerültek - ennek az agyagban gazdag földnek a megvételével, az asztalosmester hallani sem akart a számára előnytelen üzletről. Hogy Hübner (II.) János pontosan mikor kezdte meg a téglagyártást, nehéz megállapítani. Egy könyvészeti adat szerint 1851-ben alapította meg gyárát, azonban a levéltári források szerint erre csak 1860 júliusában került sor, amikor a városi tanácstól iparengedélyt nyert.23 1869-ben és 1871-ben a körmendi postaút mellett fekvő gyártelepe szomszédságában újabb, összesen mintegy 3 hold kiterjedésű földet vásárolt, majd 1880-ban a Hegy utcában a 220. számú házat vette meg 605 öl2-es telkével együtt.24 Az előbbieken túl egy 5 hold kiterjedésű erdőség is birtokában volt. Az innen kitermelt fát valószínűleg a téglakemencék fűtésére használták. Összefoglalva elmondható, hogy Hübner (II.) János tudatosan felépített ingatlanvásárlási stratégiát folytatott. A megszerzett területekkel elsősorban téglagyára számára kívánta biztosítani a folyamatos alapanyag-ellátást, de a földvásárlások befektetési és továbbértékesítési célt is szolgáltak. Ez utóbbit bizonyítja, hogy a városnövekedés szempontjából stratégiai helyeken fekvő birtokaiból a későbbiekben fokozatosan adott el kisebb-nagyobb területeket, valószínűleg építési telek céljára, jelentős nyereségre téve így szert.25 Az ügyes kezű asztalosmester Szombathelyre települése után rövid időn belül keresett iparos lett. Két keze munkájával, szorgalmas, takarékos gazdálkodásával alapozta meg vagyonát. Jól jövedelmező asztalosipari vállalkozásának megtakarításaiból vásárolt magának házat, amelynek helyiségeit aztán bérbe adva újabb biztos és rendszeres bevételi forrást teremtett magának. Jó érzékkel megáldott üzletemberként élénk figyelemmel kísérte a város gazdasági fejlődését és növekedését, és - a korszakban mások által is alkalmazott vagyongyarapítási stratégiát követve - a település terjeszkedésének irányába eső földek jó időben, egy tagban, és viszonylag olcsón történő felvásárlásával, majd későbbi magasabb áron lebonyolított értékesítésével valószínűleg komoly haszonra tett szert. Amikor felismerte, hogy a gyarapodó népességű városban az építkezési kedv fokozódásával az építőanyagok iránti kereslet növekszik, egy téglagyárat is alapított. Ez utóbbi rendkívül szerencsés döntésnek bizonyult, mert az ipari létesítmény a több lábon álló vállalkozó számára az egyik legnagyobb bevételt biztosító üzletággá vált. Vállalkozásaiból 22 Területmérték. 1 magyar hold = 1200 bécsi négyszögöl = 4315,9824 m2. Bogdán, 1990. 36., 294-295., 320., 575. P. 23 VaML Szvkt. Ktjkv. 688/1837-1838., 786/1843-1844-, 733/1847-1848., 746/1847-1848.; VaML Szombathely Város Községtanácsának iratai. Jegyzőkönyvek. 379/1860.; VaML Brenner cs. ir. Hübner cs. hiv. ir.; Bodányi Ödön: Szombathely város fejlődése 1895-1910-ig és műszaki létesítményei. Bp., 1910. (továbbiakban: Bodányi, 1910.) 208-209., 218. p. 24 VaML A Szombathelyi Járásbíróság iratai. Telekkönyvi iratok. Telekkönyvi betétek, (továbbiakban: SZJB. Tk. Bet.) 1353., 1502.; VaML Szombathely Város Polgármestere iratai. Közigazgatási iratok, (továbbiakban: Szv. pg. Közig, ir.) III. 328/1891., I. 578/189425 VaML SZJB. Tk. Bet. 289. sz. 282
