Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Kertész István: Érdekességek az 1936. évi berlini olimpiai játékokról

JAPÁN VAGY KOREA?20

A lelkes autogramvadászok alaposan meglepődtek, amikor az újdonsült bajnok a neki átnyújtott papírlapra ezt írta: Kee Chung Sohn, hazája megjelöléseként pedig Japán helyett Koreát. Az ünnepelt sportoló így akarta a világ tudtára adni, hogy ő a japánok által 1910-ben annektált Korea szülötte, és nevének eredeti koreai formáját tekinti a sajátjának. Egyébként, a harmadiknak befutó versenyzőtársa szintén koreai származású volt. Japánba történt visszatérése után politikai vihart kavart az, hogy a szöuli Dong-a-Ilbo nevű újság olyan fotót közölt a maratoni futás díjátadásáról, amelyen Kitei Son (Kee Chung Sohn) mezéről kiretusálták a vörös napkorongot, Japán jelképét. A lap nyolc munkatársát ezt követően letartóztatták, és a sajtóorgánum 9 hónapig nem jelenhetett meg.

Hősünk számára olimpiai győzelme aktív sportpályafutása végét jelentette. A 2. világháború után az 1948. évi londoni, az 1952. évi helsinki és az 1956. évi melboume-i olimpiára készülő koreai maratonisták felkészítésében vett részt. Az 1948. évi londoni olimpia nyitóünnepségén ő vitte Korea zászlaját. Az 1950 és 1953 között zajló koreai háborút követően délen telepedett le, és üzleti tevékenységbe kezdett. Két fia Westpoint katonai akadémiáját látogatta az Amerikai Egyesült Államokban, leánya pedig a melbourne-i játékokon negyedik helyezést elért maratoni futó, Chang Hong Lee felesége lett. Son a Dél-Koreai Olimpiai Bizottság tagjaként továbbra is részt vett hazája sportjának irányításában.

Az 1912-ben született Son és hazája olimpiai bizottsága 1971 során kérte Berlin szenátusát arra, hogy az Olimpiai Stadion bejáratánál álló dicsőségtáblán változtassák nevének japán alakját a koreai névformára, és hazájaként Koreát tüntessék fel Japán helyett. A berliniek a NOB-hoz folyamodtak az ügyben. A NOB azonban nem engedélyezte a dicsőségtábla feliratának megmászását. Arra hivatkozott, hogy 1936- ban Korea nem volt hivatalosan elismert állam, és nem rendelkezett önálló olimpiai bizottsággal. (Ez az elv, vagyis hogy a hivatalosan nevezett ország számít a versenyzők hazájának az olimpián, napjainkban is érvényesül. így lett például a gyorskorcsolyázó olimpiai győztes Hunyadi Emese osztrák-magyar kettős állampolgárként Ausztria bajnoka, mivel az osztrák csapat tagjaként vett részt a téli játékokon. A Szlovák és a Magyar Olimpiai Bizottság között már hosszú ideje tart a vita amiatt, hogy a szlovákok minden, a mai Szlovákia területén született magyar identitású olimpikont Szlovákia sporthőseként említenek, noha eredményeiket magyar színekben érték el abban az időszakban, amikor Szlovákia állam még nem létezett. így jártak el például Szokoly Alajos, az 1896. évi olimpia harmadik helyezett sprintere, Halmay Zoltán, 1904 kétszeres úszóbajnoka és Prokopp Sándor, Stockholm sportlövő győztese esetében.)

A Koreai Olimpiai Bizottság felvetését arra vonatkozóan, hogy utólag a dicsőségtáblán és a hivatalos okmányokban is módosítsák Berlin maratoni futóbajnokának adatait egy nagy nemzetközi politikai botrány alapozta meg. 1970 októberében az történt ugyanis, hogy Dél-Korea parlamentjének Berlinben járó képviselője, Park Young Rok egy kőművest fogadott fel. Egyik éjszaka azután a szakemberrel együtt ellátogatott az Olimpiai Stadion dicsőségtáblájához, és a mesterrel kivakartatta Son neve után a Japán

20 Lennartz, 2005. 255-261. p.; Kamper - Soucek, 1991. 67-68. p.

248