Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Kaposi Zoltán: Nagyipari vállalkozások Nagykanizsán, a dualizmus korában

hagyomány szerint arról is nevezetes volt, hogy ő építette a városban az első' fürdőszobát. Az 1860-as évek elején a ház mögött, a telek végén külön kis fürdó'házat emeltetett három-négy fürdőkáddal s egy zuhannyal, ahol a család barátait is szívesen látták vendégül.18 Ipari vállalkozásai mellett birtokolt a város melletti Szentgyörgyvári-hegyen egy szőlője egy emeletes présházzal, s ezen kvül még 65 hold birtoka is.19

Az egyik legsikeresebb nagykanizsai vállalat, a Wesiser-gépgyár egy vaskereskedésből nőtt ki. Az 1842. évi alapítású cég az 1850-1860-as évek konjunktúrája alatt gyorsan fejlődött, de a továbblépés a századforduló előtti években következett be. A céget még Weiser János hozta létre, amit a fia, József fejlesztette tovább. O már Nagykanizsán született, iskoláit helyben, illetve Bécsben végezte, ahonnan európai tanulmányútra indult, hogy tapasztalatait apja vaskereskedésében hasznosítsa. Beutazta Ausztriát, Németországot, Franciaország egy részét és Itáliát, hosszabb ideig tartózkodott Angliában. 1904-től az alapító unokája, Weiser János okleveles gépészmérnök állt a vállalat élén.20 Kezdetben tűzszekrényeket (vaskályhákat), kazán- és gőzgépalkatrészeket gyártottak. A folyamatosan növekvő vállalkozás kinőtte a Kazinczy utcai telephelyét, s 1884-ben a Sugár út 16. szám alatti telken újonnan építetett helyiségekbe költöztették át a vas- és rézöntődét, a kovács-, a kazánkovács-, az esztergályos-, a géplakatos-, az asztalos-, a bognár-, a szerelő- és festőműhelyt.

A Wesier-cég tulajdonosai helyesen ismerték fel, hogy a hazai gazdasági fejlődés egyik legfontosabb lehetősége a mezőgazdasági termelés gépesítésében rejlik. Köztudomású, hogy több hazai gépipari nagyvállalat - Ganz, Kühne stb. - is ebben az ágazatban vált Közép-Európa meghatározó gyárává.21 Mivel az agrárium legfontosabb ágazatát adó gabonatermelés szinte mindegyik munkafázisa jól mechanizálható, így nem véletlen, hogy e téren sok vállalkozás született. A Wesiser-cég is folyamatosan bővítette termékpalettáját. A millenniumi kiállításon bemutatott 41 termékéért az uralkodó arany érdemkereszttel jutalmazta a céget. A Zala-Drill nevű sorvetőgépükkel a párizsi világkiállításon ezüstérmesek lettek.22 A századforduló körüli időkben a hazai gyártású talajművelő eszközök előállítása terén a vidéki üzemek közül a mosoni Kühne-gyár és a Krassó-Szörény vármegyében lévő Schramm-gyár mellett a kanizsai Weiser-gyár volt a legfontosabb üzem. Gyártottak különböző típusú egy- és kétvasú ekéket, vetőgépeket, járgányokat, ezekhez áttételeket, töltögetőket, boronákat; különböző aknafedeleket, öntvényeket, tűzcsapokat, malomipari gépeket, borgazdasági eszközöket stb. A fejlődéshez persze szakemberek is kellettek. A Weiser-gyárban mérnökként az a Havas Mihály dolgozott, aki számos önálló sorvetőgépet szerkesztett, s ő alkotta meg a Weiser-féle Perfekta sorvetőgépet, amely komoly piaci eredményt ért el.23 A cég esetében egyértelmű, hogy a technikai innováció hozta meg piaci sikert.

18 Kunics Zsuzsa: Gabona piacz - Főtér - Erzsébet királyné tér. A nagykanizsai Erzsébet tér kiépülése, története a dualizmus időszakában. In: Zalai Múzeum. Közlemények Zala megye múzeumaiból. 18. Pe- tákovics Katalin 70 éves. Szerk. Kovács Zsuzsa, Marx Mária. Zalaegerszeg, 2009. 273. p.

19 ZMLNVL „Kis- és Nagykanizsa Város Birtok-főkönyve a hitelesített adó-cataster szerint. 1871. október 5.”

20 Weiser, 1929. 309-310. p.

21 Estók János: A mezőgazdasági gépgyártás története Magyarországon a kezdetektől 1944-ig. Bp., 1996. (továbbiakban: Estók, 1996.) 29Ó p. művének adatai.

22 Tarnóczky, 2010. 770. p.

23 Estók. 1996. 95. n.