Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Kaposi Zoltán: Nagyipari vállalkozások Nagykanizsán, a dualizmus korában
Kaposi Zoltán Nagyipari vállalkozások Nagykanizsán, a dualizmus korában A 18. század közepétől Nyugat-Európában gyors iparosodás indult meg. Az addigi kis- és középüzemekre alapozódó kézműipar mellett az újdonság a gyári termelés volt, aminek következtében jelentősen nőtt az ipari dolgozók száma és javult a közellátás. A gyárak főleg azokban az ágazatokban - textiltermelés, vas- és gépipar stb. - terjedtek gyorsan, ahol lehetőség nyílott a technikai innovációk alkalmazására.1 A nyugati fejlődéshez képest országunkban viszonylag későn indult csak meg a gyáripar fejlődése. Az első nagy ipartelepek Pest-Budán (ma: Budapest) és környékén az 1850-1860-as években, míg a vidéki városokban 2-3 évtizeddel később jöttek csak létre. Sok minden hátráltatta a hazai gyáripar fejlődését. Az osztrák és cseh ipar versenye hosszú időn át gátolta a magyarországi ipari növekedését, ugyanakkor a hazai cégek kínálatára a gyenge vagy közepes minőség miatt nem volt túl nagy kereslet. A technikai elmaradottság, a gépek és a szakemberek hiánya sem kedvezett a vállalkozásoknak. Az 1880-as évektől kezdve a hazai és külföldi vállalkozók cégalapításait nagyban segítették az állami ipartámogató törvények, amelyek eredményeképpen a századforduló idején országszerte egyre több üzemet alapíthattak vagy bővíthették.2 A GYÁRIPAR LÉTREJÖTTE NAGYKANIZSÁN Nagykanizsa az 1890-es évekig döntően mezőgazdaságra és kereskedelemre szakosodott város volt. A 18. század közepe óta a városban működött a Batthyány-Strattmann hercegi család tulajdonában lévő, a dualizmus korában mintegy 10.000 holdas3 hitbizományi uradalom központja.4 5 A nagykanizsai, valamint a környéken lévő más uradalmak, a helyi parasztság és a városi polgárság összességében jelentős mezőgazdasági terméktömeget állított elő, amely döntően a helyi piacon cserélt gazdát. Nagykanizsa már az 1828. évi rangsor szerint is az ország hetedik legnagyobb piacközpontja volt,3 amit a dualizmus időszakának első felében sikerült még erőteljesebbé tenni. Ebben nagy 1 Lásd The Cambridge Economic History of Modem Britain. Vol. 1. Industrialization, 1700-1860. Ed. Roderick Floud, Paul. Johnson. Cambridge, 2004. 536 p. tanulmányait. 4 2 Ehhez lásd részletesebben Varga László: Állami ipartámogatás a dualizmus korában, 1880-1900. = Történelmi Szemle, 1980. 2. sz. 196-226. p. 3 Régi terület-mértékegység. 1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 0,575 hektár = 5754,6 m:. Fodor György: Mértékegység-lexikon. Bp., 1990. (továbbiakban: Fodor, 1990.) 111. p. 4 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) P 1313. A Batthyány család levéltára. A Batthyány család törzslevéltára (továbbiakban: P 1313.) fasc. 136. nr. 145 Bácskai Vera: Városok és városi társdalom Magyarországon a 19. század első felében. Bp., 1988. 21. p. 215
