Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Kapiller Imre: Egy csődbe ment egerszegi postamester és családja. – A Donászyak Zalaegerszegen a 19. században

\ városait. Minderre azért kényszerült, mert az e tárgyban elküldött, illetve részére ér­kezett leveleit a postamester rendre elsikkasztotta. Emiatt egyébként levelezését is Körmendről kellett bonyolítania. Így mindenestül a keletkezett kára, kamatokat is számolva 985 forint 13 krajcár volt. Az úriszék november 29-én a bemutatott doku­mentumok alapján igazat adott a vádlónak és a pervesztes felet kötelezte a kár megté­rítésére. Az úriszék ugyanakkor azt is közölte, hogy Donászynak „... nagyobb figyelmet < érdemlő tette a postahivataljával lett visszaélése nagyobb büntetést maga után vonzana, ő azonban mint postamester személyére nézve az uradalmi hatalom alatt nem volna...”,29 ezért az ügyben nem ítélkezhet. Ugyanakkor kéri a vármegyét, hogy az általa lefolytatott per után az iratokat küldje el Varasdra a Császári Királyi Főpostahivatalhoz, hogy az lefolytathassa a szükséges vizsgálatot. Donászy az ítéletet a vármegyénél megfelleb­bezte, mondván elismeri, hogy bizonyos áru érkezett hozzá Triesztből, de azokat nem ő, hanem Stampfl nevében hamisító Keiner Ferenc, a posta expeditora30 rendelte. A törvényszék azonban az úriszék ítéletét 1821. január 24-én - 5 nappal az alperes halála után - helybenhagyta. Ugyanakkor elrendelte, hogy amennyiben a vesztes fél február 19-ig nem fizetne exekucióval kell az ítéletnek érvényt szerezni. Az özvegy február 17- én Derencsér János uradalmi tiszttartó és Szarka László vármegyei eskütt jelenlétében eleget tett eme kötelezettségének.31 Egyébként Stampfl 1813-ban telepedett le a városban. Még abban az évben házat vásárolt a kvártélyház mellett 1200 forintért.32 Ugyanezt a házat 1826. június 20-án 1500 forintért eladta az előbbi történetben szereplő trieszti nagykereskedőnek.33 A vármegye által indított per ítéletet azonban nem lehetett azonnal végrehajtani, mert időközben már két újabb, Donászy hagyatékát érintő per is indult. Egyrészt az özvegy önmaga kérte az úriszéknél egy, úgynevezett concursualis, vagyis csődületi eljá­rás lefolytatását,34 másrészről miután 1 héttel az ítélethirdetés előtt árverésen eladta a még meglévő házát Kayser József zsidó kereskedőnek 19.000 forintért, s emiatt viszont a város idéztette perbe az özvegyet az úriszék elé.3’ Ez utóbbi esetben a város szerette volna megszerezni az épületet iskola céljára. A meglévő iskola ugyanis olyan rossz álla­potú, hogy a tanító szerint abban lehetetlen a tanítás. A kicsi, épületben nem lehetett fűteni, és még árnyékszék sem volt. A tanuló ifjúság a városi közönség és az idege­nek botránkoztatására kénytelenek voltak szükségletüket a templom falánál végezni. , Mindamellett, hogy az elemi iskola ügye is megoldásra várt, a város ez idő tájt indított akciót a keszthelyi gimnázium Egerszegre telepítése érdekében. Miután Kaysernak a vételi jog átengedéséért az általa kifizetett 19.000 forinton felül további 20 forintot felajánlott, s azt a kereskedő nem fogadta el, akkor fordultak az úriszékhez, hogy az biztosítsa elővásárlási jogukat. Hasonló módon jártak el már 1 évtizeddel korábban is, amikor Donászy Ignác Rumy Károlytól vásárolta meg házát. A város akkor nem 29 ZML Befejezett perek, 1822. szeptember 2. fasc. 48. nr. 397. 4 30 Expeditor = áruk, levelek fogadását végző személy. 31 ZML Befejezett perek, 1820. fasc. 21. nr. 197. 32 ZML ZVRLt. Ingatlant, jkv. 2. köt. nr. 457. 33 ZML ZVRLt. Ingatlant jkv. 2. köt. nr. 700. 34 ZML Befejezett perek. 1822. szeptember 2. fasc. 48. nr. 397. 33 A két perben keletkezett iratokat az úriszék fellebbezés okán átadta a megyei törvényszéknek. A várme­gye a két ügyet együtt kezelte. Lásd a 33. jegyzet. A ■A 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom