Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Halász Imre: Szombathelyi alapítványok a Bach-korszakban

V"

markáns különbséget a különböző típusú szerveződések között. A Bach-korszakban az egyesületek11 mellett a kötött vagyonnal rendelkező szervezetek közé a 10 bejegyzett, különböző időszakban és céllal létrehozott alapítvány tartozott.

Az előbb említett módon valamennyi szervezetet egy kalap alá vette a Bach- korszakban 1852-ben kiadott ún. egyleti törvény (Vereinsgesetz) is, amely részletesen szabályozta ezeknek a szerveződéseknek létrejöttét, működését. Az egyleti törvényt az 1852. november 26-án kelt császári nyílt paranccsal (pátens) tette közzé az uralkodó,12 „melly által az egyletek iránt uj törvényes határozatuk (egyleti törvény) rendeltetnek”,13 ahogy a jogszabály fogalmaz, szükségessé vált, hogy „az egyletek iránti törvényes határozatok, különösen a közérdekekre közelebbi befolyást gyakorló egyleteknek az álladalmi igazgatósághozi viszonya tekintetében, kellő módon szabályoztassanak”.14 A jogszabály döntően az egyesületekről rendelkezik, közülük is szinte kizárólag a gazdasági tevékenységet folytató egyesületekről, ezek alapítását és tevékenységét szabályozza, nem részletezetten ugyan, de hatálya alá tartoztak az alapítványok is. A 28 §-ből álló jogszabály elején mindjárt deklarálja az állam főfelügyeletét (1. §.),13 s rögzíti, hogy megtiltja olyan egyesületek, szerveződések létrehozását, melyek célja azonos a közigazgatás vagy törvénykezés valamilyen feladatával (3. §.). A 2. §. szerint: „Az ilyen engedelem különösen olly egyletekre nézve kívántatik, mellyek a következő köz- és közhasznú czélok végett állíttatnak föl, úgymint

a. ) a tudományok és művészetek előmozdítása végett;

b. )a mezőgazdászat, bánya- és erdőügy, iparüzleti szorgalom, kereskedelem vagy a termesztés más ágainak általános viszonylataibani serkentése és fölelevenitése végett;

c. ) két vagy több helyek közötti szabályszerű szállítási összeköttetés föntartása végett vizen

vagy szárazon általában, különösen gőzhajózási vállalatokra;

d. ) vaspályák, hidak, ország- és vízi utak építése és jó karban tartása végett;

e. ) bányavállalatok végett;

f. ) gyarmatosítások végett;

g. ) hitelintézetek végett;

11 Horváth Ferenc: Az egyesületi élet Szombathelyen a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában. (1833) 1867-1890. In: Vas megye múltjából, 1986. Szerk. Kiss Mária. Szombathely, 1986. (továbbiakban: Horváth, 1986.) 262-280. p. (Levéltári évkönyv; 3.) Sajnos, a szerző' nem használta fel a legfontosabb korabeli kiadványokat, így korszakunkat illetően: Moritz von Stubenrauch: Statistische Darstellung des Vereinswesens im Kaiserthume Österreich. Wien, 1857. (továbbiakban: Stubenrauch, 1857.) 367 p., így azt sem tisztázta, hogy melyik egyesület került bele a birodalmi statisztikába és miért, illetve melyik ismert egyesületek maradtak ki belőle. (Lásd még a 17. számú lábjegyzetet.)

Több helyen és több nyelven megjelent: ismertetésünkhöz a hivatalos, Reichsgesetzblatt magyar nyelvű kiadásának 1852. december 18-án kiadott és szétküldött 75. számának 1109-1116. oldalain található 253. számú hivatalos jogszabályt használtuk fel (továbbiakban: Vereinsgesetz.). Ugyanez az oldalszáma a német nyelvű kiadásban is = 253. 1852-diki november 26-án kelt császári nyiltparancs, melly által az egyletek iránt uj törvényes határozatok (egyleti törvény) rendeltetnek. 1109-1116. p. A császári rendeletnek megfelelően a birodalmi törvénylap mellett megjelent német és nemzeti nyelven az egyes koronaországok Országos Kormánylapjaiban és azok félévenként kiadott összefoglaló köteteiben is: Magyarországot illető Országos Kormánylap 4- évf. 1. köt. 1-12. darab. 1853. január elejétől június végéig. 1. sz. Buda, 1853. 14-21. [Landesgesetz-Regierungsblatt für das Königreich Ungarn. IV. Jahrgang, 1. Hälfte. I. bis XII. Stück. 1853. Vom Jänner bis Ende Juni. Buda, 1853.] A lelőhely oldalszámai eltérhetnek attól függően, hogy melyik jogszabálygyűjteményt használjuk, így kizárólag a jogszabály száma, kelte és megnevezése lehet az irányadó. A jogszabály magyar és külföldi szakirodalomban használatos rövidítése: Vereinsgesetz.

11 Vereinsgesetz, 1109. p.

14 Uo.

13 Ezzel Magyarországot - Magyar Koronaországot - illetően tulajdonképpen megerősítette a 1790. évi 23. tc.-t, de ugyanez volt a helyzet a birodalom valamennyi koronaországában is.

V

<

<

<-A

177