Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Halász Imre: Szombathelyi alapítványok a Bach-korszakban
Si/Srgazdasági ügyekhez értő másik tanácstag ellenőrizte, majd ezután került az alapítvány éves gazdálkodása a tanácsülés elé annak szélesebb körű megtárgyalására. Ha sem a revizor, sem a felügyeletet ellátó mezó'városi tanács nem talált az elszámolásban hibát, az összesítés a hozzá csatolt, pénzmozgást tanúsító mellékletekkel levéltárba került. Az alapítványok felett az uralkodó gyakorolta a főfelügyeletet,6 ezért az alapítványokat minden esetben be kellett jegyeztetni. Erre a 19. század közepén az adott vármegyére - esetünkben a Szombathelyen - létrehozott vármegyei törvényszéken került sor. Egészen a 20. századig az önszerveződéseket együtt kezelték, jogilag nem téve különbséget alapítványok, egyesületek, sőt a gazdasági szervezetek közül ide sorolt részvényegyletek között,7 ez utóbbiakat tekinthetjük a részvénytársaságok előfutárainak. Tulajdonképpen a közös nevező jogi szempontból az volt, hogy valamennyi szervezetet társulati rendszabály (alapszabály) alapján hozták létre, továbbá működése „álladalmi igazgatóság engedélyének előleges kikérését"8 igényelte, számviteli szempontból pedig az, hogy mind a kettő törzsvagyonnal rendelkezett, amelynek egy részét a törzsvagyon gyarapítása érdekében kikölcsönöztek. Persze mindkét szervezet felélhette törzstőkéjét is. Az alapítvány és az alapítvány vagyona „oly vagyon, melynek jövedelme köz-, vagy magánérdek szolgálatára van rendelve. Rendesen közérdek, akár culturalis, akár humanitárius czél megvalósítását képezi az A[lapítvány]nak rendeltetését, minő kórház, lelencz-, tanintézet felállítása vagy gyarapítása, közkutak, szegényházak vagy egyéb közművelődési intézetek létesítése’’.9 A 19. század végi modern közgazdaságtan - összhangban a jogtudománnyal - az alapítványokat a kötött vagyon körébe sorolta, amelynek ekkorra már kilenc típusa létezett: a I. koronajavak; II. kincstári javak; III. vallás és közalapítványi birtokok; IV. a kormány által kezelt egyéb alapítványok; V. törvényhatósági, városi és községi kötött vagyon; VI. egyházi kötött vagyon; VII. hitbizományok; VIII. magánalapítványok; valamint IX. árvák és gondnokoltak vagyona. Látható, hogy karitatív, filantróp szerveződések ugyanúgy szerepelnek ebben a fogalomcsoportban mint a gazdasági szerveződések. Tárgyunk szempontjából - miután sem városi, sem egyházi alapítású alapítvány nem működött Szombathelyen - a VIII. csoportba sorolható magánalapítványokról lehet csak szó, amelyek „egyesek által oktatási, nevelési, emberbaráti közjótékonysági, művészeti stb. célok előmozdítására tétetnek. Ez alapítványok vagy közcélokra szolgálnak, vagy egyes családok javára’’.10 A jogszabály tehát még a 19-20. század fordulóján sem tesz Az uralkodó főfelügyeleti jogát az 1790. évi 23. te. deklarálta: „Ő szent felsége, mint az egyházak legfőbb kegyura, Isten egyházait jogaikban megtartandja, és mindenféle alapítványokat az alapítók szándéka szerint igazgatMagyar Törvénytár. 1740-1835. évi törvényezikkek. Magyarázó jegyzetekkel kíséri Márkus Dezső. Bp., 1901. 167. p. (Corpus Juris Hungarici). 1886-ig ez az egyetlen törvénycikk, amelyre az alapítványok esetében hivatkoztak, sőt még az 1900-ban kiadott Közgazdasági lexikon (lásd a 10. számú lábjegyzetet) is erre utal vissza, úgy értelmezve, hogy az alapítvány alapítólevelét minden esetben be kell _ mutatni. Ez később a törvényszéken történő bejegyzést jelentette. ' A dualizmus kori jogszabályok hatályba lépését megelőző korszakokat tárgyaló tanulmányok általában 3 összekeverik ezt a két kötött vagyonnal rendelkező szerveződést, megkerülve a különbségek tisztázását. 8 Reichsgesetsblatt, 1852. 75. sz. 1110. p. 9 Magyar jogi lexikon öt kötetben. Szerk. Márkus Dezső. 1. köt. Bp., 1898. 154. p. Az alapítványokról az Alapok címszó alatt szól részletesen 161-179. p. A szabályozás fejlődéstörténetéről bővebben: 162-163. p. IC Közgazdasági lexikon. Közgazdasági ismeretek tára három kötetben. Szerk. Halász Sándor, Mandelló Gyula. 2. köt. Bp., 1900. A kötött vagyonról: 440-448. p.; a VIII. csoportba sorolt magánalapítványokról: 448. p. _A_ > 176 4