Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Halász Imre: Szombathelyi alapítványok a Bach-korszakban
Halász Imre Szombathelyi alapítványok a Bach-korszakban Az alapítványok kezdetei az ókori Rómáig, jogintézményének eredete pedig a római jogig nyúlik vissza. Magyarországon az alapítványok létrejötte1 államiságunkkal egyidős,2 3 jogi szabályozása viszont hosszú ideig váratott magára, jóllehet a „magyar törvények hosszú évszázadokon át nem ismerték az alapítvány (fundatio) kifejezést, ebből azonban még nem következik az, hogy ne ismerték volna magának az intézménynek a lényegét."’ Az alapítvány a tradicionális jog szerint a személyi jog kategóriájába tartozott, a feudalizmus során elsó'sorban az egyházi oktatással kapcsolatosan jöttek létre. Az alapító minden esetben egy természetes vagy jogi személy, aki kitűzött céljainak elérésére, valamint a vagyon kezelésére egy szervezetet hozott létre,4 5 ez a szervezet a célt megvalósító intézmény volt. Ezeket a szervezeteket az alapító felügyelte, de ezt a jogát át is ruházhatta akár természetes, akár jogi személyre.’ Ugyanezt tapasztaljuk az egyéb célokat - szegényügyet, egészségügyet, stb. - támogató alapítványok esetében is. Mivel az alapító céljai közé tartozott többek között, hogy alkotása halála után is fennmaradjon, sőt az alapítvány tcíkéje gyarapodjon, ezt az egyházi célú alapítványoknál esetleg az egyházi szervezetre (plébániára) vagy a közigazgatás helyi szervezetére - esetünkben a mezőváros tanácsára - ruházta át. Miután az egyház ezek gyarapításával nem foglalkozott, ilyen irányú pénzkezelést - ismereteink szerint a Nyugat-Dunántúlon - nem végzett, a hitéleti tevékenység támogatását végző alapítványok kezelése és közvetlen felügyelete is a mezőváros magisztrátusának feladata lett. A folyamatosan fejlődő mezővárosi hivatalszervezet jelentette a biztosítékot a működésre: az alapítvány gondnokául általában a mezőváros tanácsának valamelyik tagját jelölték, aki évente beszámolási kötelezettséggel tartozott az alapítvány működését lehetővé tevő, ugyanakkor azt hatóságilag is felügyelő mezővárosi tanácsnak. írásos beszámolóját, amelynek mellékletét képezte az éves pénzmozgást bizonyító valamennyi dokumentum, egy, a 1 Dorrumiczky Endre: A jogállam és a civil szektor, különös tekintettel a helyi önkormányzatokra. Doktori értekezés. PTE AJK Pécs, 2008. (továbbiakban: Domaniczky, 2008.) 10-61. p. Az értekezés modern jogi szempontból tárgyalja a civil szerveződéseket, köztük az alapítványok múltját, első fejezete A közigazgatás-civil szektor kapcsolatrendszer története - a forrásanyag által determináltan - korszakonként tekinti át történetét, s a jogalkotás folyamatát. http://doktori-iskola.law.pte.hu/files/tiny_mce/File/Archiv2/Domaniczky_Endre_PhD_ertekezes.pdf (Megtekintve: 2012. március 10.) 2 Kecskés László: Az alapítványi jog fejlődéséről. = Magyar jog, 1988. 2. sz. 104-117. p. 3 Uo. 4 Béli Gábor: Magyar jogtörténet A tradiciolális jog. Bp. - Pécs, 2000. (továbbiakban: Béli, 2000.) 55. p. 5 Uo. 175
