Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Göncz László: Szlepecz János (1872–1936). – Muraszombat nagytekintélyű esperesplébánosa

Göncz László Szlepecz János (1872-1936)- Muraszombat nagytekintélyű esperesplébánosa ­Szlepecz János esperesplébános, tiszteletbeli kanonok, 1919 után püspöki helynök és tanácsos, a muraszombati (ma: Murska Sobota, Szlovénia) plébánia és esperesi kerület meghatározó egyénisége volt a 20. század első harmadában. Sokrétű tevékenysége ke­retében legfontosabb műveként az 1912-ben, kerek 100 esztendeje felszentelt, újjáépí­tett muraszombati Szent Miklós-templomot tekintik, amely manapság a Muraszombati Püspökség székesegyháza. A templomépítés centenáriumáról az elmúlt hónapokban Muraszombatban - különböző egyházi és világi intézmények gondozásában - több publikáció napvilágot látott, valamint tanácskozásokat, kiállításokat is rendeztek. E tanulmány keretében nem térünk ki a Mikes János gróf szombathelyi püspök kortársának és egyik meghatározó esperesének fontos templomépítői munkásságára, sem aprólékos életútjára. Elsősorban azzal a korszakkal foglalkozunk, amely egyházszer­vezeti, társadalmi és politikai szempontból egyaránt fontos és egyben válságos volt a történelmi Vas vármegye és a Muravidék szempontjából. Az 1. világháború utolsó évei­ről, valamint az azt követő sajátos időszakkal kapcsolatosan közlünk, Szlepecz János te­vékenységére összpontosítva néhány fontos, regionális és vallástörténeti vonatkozásban egyaránt említésre méltó közleményt. írásunk a muraszombati plébánia eddig feldol­gozatlan iratanyagának részbeni ismertetése céljából is közöl néhány dokumentumot,1 főképpen a magyar-szlovén együttélés szempontjából, az impériumváltás időszakában jelentkező kérdésekre vonatkozóan. ❖ * * Szlepecz János 1872. június 14-én szlovén nemzetiségű családban született Mura­szombatban. Szülőháza a Lendvai utcában, a Heklics-féle vaskereskedés helyén állt. Édesapja kovácsmesterként kereste kenyerét, édesanyja háztartásbeli volt. A család­ban több gyerek született, de - János kivételével - valamennyi csecsemőkorban vagy nagyon fiatalon meghalt. Az iratok - amelyek feltehetően csak a töredékei a esperes korabeli tényleges levelezésének - a Mura- szombati Plébánia tulajdonát képezik, ahol egy, a Szlepecz János időszakára vonatkozó gyűjteményben vannak tárolva. Formálisan 1913-tól 1936-ig terjed a mappa, ugyanis minden év külön van jegyezve, azonban vannak esztendők, amelyek időszakából máig egy irat sem került elő, ezért nincsenek a „gyűj­teményben”. Köszönet illeti a jelenlegi muraszombati plébánost, aki készségesen a rendelkezésemre bocsátotta az iratokat, megjegyezve, hogy az irattár rendezetlen, és a különböző iratcsomók között még lehetnek a Szlepecz-korszakra vonatkozó dokumentumok, levelek. Fontos megemlíteni, hogy a plébá­niahivatalban 400-nál több Szlepecz prédikációt őriznek, amelyek zömét az esperes muravidéki szlovén nyelvjárásban írta, a rá jellemző szép betűformálással. A 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom