Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Norbert Frank: Burgenland apostoli adminisztráció és joghatósági területe
állapotába nevezték ki. Az egyházi törvénykönyv értelmében a pápa csak nagyon nyomós okokból nevezhetett ki apostoli adminisztrátort. Burgenland esetében olyan egyházpolitikai okok és nehézségek voltak a meghatározók, amelyek az 1. világháború után a politikai helyzet az államhatárok megváltozásához vezetett. A Corpus Iuris Canonici 1917. évi rendelkezései értelmében apostoli adminisztrátort lehetett missziós területekre, de valamely egyházmegyerészre is kinevezni. Így nézve az 1917. évi kánonjogot Burgenland apostoli adminisztrátora jogi alapvetéseként is felfoghatjuk.9 Az apostoli adminisztráció kinevezési dekrétumai Az apostoli kormányzót a bíborosi kongregáció ill. a keleti egyház kongregációja vagy a rendkívüli egyházi ügyek kongregációja rendeli ki. Esetünkben Piffl kardinálist mégis a bécsi apostoli nunciatúra dekrétuma nyomán rendelték ki apostoli kormányzónak. Az eljárás módja ugyan szokatlan volt, mégsem példa nélküli, mint azt más esetek is igazolják. Abból lehet kiindulni, hogy a rendkívüli egyházi ügyek kongregációja foganatosította Piffl kardinális kirendelését, és a vatikáni államtitkárság utasította a bécsi apostoli nunci- ust. Mindenesetre Burgenland apostoli kormányzójának kinevezése a bécsi érsek XI. Pius pápa személyes döntésére és a Szentszék közvetlen kirendelésére történt. A kinevezési dekrétum szövege rövid, továbbá nem tartalmaz semmiféle utalást az egyházszervezés és az igazgatás fontos kérdéseire vonatkozóan. Ennek ellenére fontos dokumentumnak minősül, mivel alapját képezi Burgenland apostoli adminisztráció felállításának. A bécsi káptalani helynökként ugyancsak Burgenland apostoli adminisztrátorává kinevezett dr. Franz Kamprath címzetes püspök, továbbá dr. Theodor Innitzer kardinális kinevezési dekrétumát is a bécsi nunciatúra állította ki, míg dr. Josef Schoiswohl és ddr Stefan László apostoli adminisztrátor a bíborosi kongregációtól kapták a kinevezési dekrétumot. Ez azt is jelentheti, hogy Burgenland apostoli adminisztrációja a 2. világháború után olyannyira független és önálló volt, hogy az saját egyházmegyei igazgatással lehetett egyenértékű. Ugyanakkor minden kinevezési dekrétumnak egyetlen tárgya volt: az, hogy Szentszék közvetlen meghatalmazása folytatását igazolja.10 Az 1933/1934- évi konkordátum Az az átmeneti állapot, amelynek révén a bécsi érsekre szállt át Burgenland egyházi igazgatása, láthatóan bevált. Az 1933/1934. évi konkordátumba ugyanis a Burgenland- kérdés egyházi megoldására vonatkozóan sajátos megoldást illesztettek, miszerint Burgenlandra vonatkozóan egyetértés született, hogy „prelatura nullius” rangra emelik. Ennek kivitelezésére az osztrák szövetségi kormány és a Szentszék közötti megegyezésre volt szükség.11 Ennek nyomán a Szentszék nemzetközi egyezményben kötelezte el magát, hogy addig tartja fenn az apostoli adminisztrációt, amíg azt prelatura nullius rangra emelik. A szövetségi kormánnyal történő megegyezés nélkül nem lehetett az apostoli adminisztrációt megszüntetni ill. a két anyaegyházmegyének visszaadni. A konkordátum ezért az apostoli adminisztráció legfontosabb alapjának számít.12 9 Stirling: Újrafogalmazott disszertáció. 57. p. 10 Stirling, 1963. 58-72. p. 11 Az 1933/1934. évi konkordátum III. cikkelye 2. §. BGBl. II. 1934/2. sz. (Bundesgesetzblatt für die Re- publik Österreich. A prelatura nullius olyan prelátusi rangú hivatal, amelynek bizonyos korlátozásokkal ugyan, de egyházmegyei kormányzási jogosítványokat engedélyeznek, kiem. a fordító) 12 Stirling, 1963. 81. p.------- v V 1 25
