Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Feiszt György: I. Ulászló dunántúli hadjárata, 1441

vetkeztében ők nyugat-magyarországi befolyásukat teljesen elveszíthetik. Érdekeiknek ettől a ponttól kezdve az Ulászlóval kötött egyezség inkább megfelelt.

Az Erzsébet és Ulászló közötti hatalmi vetélkedést Róma is figyelemmel kísérte, de kezdetben inkább a királynét támogatta. IV. Jenő pápa a bíborossá kreált Szécsi Dénest 1440. február 15-én esztergomi érsekké nevezte ki. Ezzel egy időben lett egri püspök Rozgonyi Simon, az ő helyére Veszprémbe pedig Dominis János zenggi (ma: Senj, Horvátország) püspök került, akinek megbízását Erzsébet királyné kérésére 3 hónap múlva visszavonták, mivel Dominis Ulászló Magyarországra jövetelében igen aktív tevékenységet folytatott. Az osztozkodásban két párt érdeke legkeményebben a zágrábi püspöki kinevezés ügyében ütközött. Ciliéi eló'terjesztésére Zólyomi Benedek kapta meg a javadalmat, amelyet Ulászló Dominis Jánosnak ígért, de őt a pápa inkább váradi püspökké tette. Ulászló a döntésbe belenyugodott, ugyanakkor Zágrábba (ma: Zagreb, Horvátország) Kottrer Péter személyében önhatalmúlag nevezett ki püspököt. A magyar egyházjogot nyilvánvalóan sértő döntés a király részéről a hála kifejeződése volt, miután Albert osztrák herceg kancellárja közbenjárt Marcali Imre szabadon bocsájtása ügyében, aki már 1 éve sínylődött Fraknó (ma: Forchtenstein, Ausztria) várának börtönében. Ulászló a kinevezéssel egy időben utasította Tallócit, hogy a püspökség javadalmait Kottrernek adja át, ezzel is borsot törve Ciliéi orra alá.32 33

Ulászló, akit a megkoronázása óta eltelt 9 hónap minden tapasztalata arról győzhetett meg, hogy nem bízhat a Cilleiekben ezután is hajlott a békére, és a Kottrert kinevező oklevél kibocsátása után 5 nappal, szintén Szombathelyen, ünnepélyes oklevélbe fogatta hűségesküjét.

„Mi Ulászló, Isten kegyelméből Magyar, Lengyel, Dalmát, Horvátoszágok királya, Litvánia nagyhercege és Oroszország örököse adjuk a jövő emlékének ... Miután a Magyarország királyának megválasztattunk és megkoronáztattunk ezen ország alattvalói között Ciliéi Frigyes és Ulrik hercegek, Ortenburg és Tagoria grófjai ezen ország békés állapotát megzavaró Erzsébet királyi úrnőnek egy részt felajánlva ellenséges szándékkal ellenünk szegültek ... miért is rájuk, és párthíveikre neheztelvén, őket kegyelmünktől megfosztani szándékoztunk ... most mégis előnyösebbnek tartjuk, hogy ezen grófokat kegyelmünkkel megajándékozzuk ... ezért Thyffer Márton és Packenstein Meussenreutter János kancellár urak előtt, akiket nevezett grófok eskünk vételére kiküldöttek a szent kereszt jelének és a szentek ereklyéinek érintésével esküszünk: hogy ... Frigyes és Ulrik grófokat, Magyarország alattvalóit minden jelen és jövő ellenségeink ellen, bármilyen állásúak is legyenek, mindig védeni és segíteni fogom ... kegyelmemet tőlük semmilyen tanácsra meg nem vonom ... erről szóló függőpecséttel megerősített oklevelünket Szombathely melletti táborunkban a Húsvét utáni szerdán az Ur 144L esztendejében kiadjuk.”3i

A béke megköttetett, a hadjárat pedig tovább folytatódott. A király április 24-én az Ostffyasszonyfa határában álló Kígyókő,34 27-én a Veszprém megyei Ugod várat35

32 MÓL DL 293348.

33 Kunc Adolf: Szombathely-Savaria rend. tanácsú város monographiája. Szombathely, 1880. 69-71. p.

34 MÓL DL 92918.

35 MÓL DL 13622.

A

121