Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Feiszt György: I. Ulászló dunántúli hadjárata, 1441
Feiszt György I. Ulászló dunántúli hadjárata, 1441 Ha Budapestről a Muraszombatba (ma: Murska Sobota, Szlovénia) akarunk eljutni és a számítógépes útvonaltervezőhöz fordulunk, egy közel 300 km-es javaslatot kapunk. Az út személygépkocsival, autópályán 2,5 óra alatt megtehető', vagyis az oda-vissza alig 600 km-es út 1 nap alatt kényelmesen lebonyolítható. Ugyanez a túra a magyar királynak, a 15. század közepén, 1000 km-t lovagolva, több mint 3 hónapig tartott, igaz, ez nem kirándulás vagy üzleti utazás volt, az eseménysort, a hadtörténeti krónikák I. Ulászló 1441. évi dunántúli hadjárata néven ismerik. Albert király 1439. október 27-ei váratlan halálával hatalmi vákuum keletkezett Magyarországon. 1440. január 1-jén a budai (ma: Budapest) országgyűlés, a köznemesség hathatós részvételével, Ulászló királlyá választását támogatta. A koronázást azonban feltételekhez kötötték. A lengyel királynak köteleznie kellett magát, hogy visszaadja a még Zsigmond király által elzálogosított szepességi városokat, védelmezni fogja Magyarországot a töröktől, és feleségül veszi Erzsébet királynét. Ulászló elfogadta a feltételeket, de mire május közepén, Budára érkezett, már megváltozott jogi helyzetet talált. 1440. február 22-én Komáromban megszületett Habsburg Albert fia, akit az Erzsébet királyné pártján álló főurak, a Visegrádról ellopott Szent Koronával, királlyá koronáztak. A rendek V. László koronázását érvénytelennek nyilvánították, majd Szécsi Dénes esztergomi érsek közreműködésével, 1440. július 17-én, Ulászlót is uralkodóvá tették. A kettős királyválasztással létrejött - politikailag és jogilag is ambivalens - helyzet a polgárháború kezdetét jelentette, amely a többször kihirdetett fegyverszünetek és békekötések ellenére, csak Ulászló várnai (ma: Varna, Bulgária) csatában történt halálával ért véget. , Ulászló pártjának legjelentősebb személyiségei Újlaki Miklós, a Rozgonyi, a Hé- dervári és a Pálóczi családok tagjai, valamint Hunyadi János voltak. V. László és Erzsébet mellett a Ciliéi grófok, Frigyes és Ulrik, és a Garai család állt. Erzsébetnek sikerült megnyernie Jan Giskra cseh zsoldosvezért, aki 1440-ben már Észak-Magyarország tekintélyes részét uralma alatt tartotta, és a Felvidéken lévő 10.000 fős hadserege állandóan nehezítette Ulászló kapcsolatát Lengyelországgal. A politikai döntéseket személyes konfliktusok is jócskán megterhelték. Ilyenné alakult az esztergomi érseki szék kérdése, amelyet Szécsi Dénes egri és Rozgonyi Simon veszprémi püspök egyaránt szeretett volna elnyerni. Erzsébet a pápánál Szécsit támogatta és hívei előtt nem titkolta, hogy amíg ő ül a trónon, addig Rozgonyi nem lesz érsek. Rozgonyi csalódott az egri püspöki kinevezés miatt, és amikor Szécsi a bíborosi kalapot is megkapta - Bonfini krónikája szerint - már így' fogadkozott: „amíg 115
