Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Fazekas István: Két nyugat-magyarországi nemes Őfelsége szolgálatában. – Salamonfai Rátky Ferenc (1800–1867) és Rátky Emil (1834–1911) pályája

után kapott évi nevelési segélyre támaszkodhatott.3 Ebben a helyzetben a minden gyermeknek magáról kellett gondoskodnia.

Rátky Ferenc hét gyermeke közül az 1800-ban született ifjabb Ferenc, rövid írásunk egyik hőse, az atyai tradíciót követve a katonaság mellett döntött és már 13 évesen 1812 őszén hadseregbe lépett.4 Rátky Ferenc előbb a 39. számú gyalogezredben kadett - 3 hónapig -, majd a Boulier gyalogezredben szolgált 1 év 8 hónapig, hátralévő pályafutását az alsó-ausztriai (bécsi feltöltésú') 4- sz. sorgyalogezredben töltötte le. Katonai előmenetele meglehetősen lassú volt. A minősítési lap szerint 5 év 10 hónapon át zászlós, majd majdnem 10 évig alhadnagy, a főhadnagyi rangot csupán 1831-ben kapta meg. Részt vett az 1815. évi franciaországi hadjáratban, majd az 1821. évi calabriai harcokban, később 1829-1833 között Kari von Hessen-Darmstadt herceg adjutánsa volt. Minősítési lapján többségében pozitív minősítések szerepelnek, kiemelték földrajz, történelem és katonai rajz terén szerzett ismereteit. Sajnos, az nem került felvételre, hogy hol szerezte ezeket az ismereteket. Nyelvtudása is elég széles, tudott németül, lengyelül, magyarul, franciául és olaszul. A magyar nyelv ismerete azt mutatja, hogy a család magyar gyökerei még elevenen élnek, jóllehet már nem rendelkeznek magyarországi birtokokkal, és a Segesváron (ma: Sighi§oara, Románia) született Ferenc valószínűleg csak kevés időt töltött Magyarországon. Lengyel nyelvismerete apja galíciai szolgálatára mehet vissza, francia és olasz tudását pedig minden bizonnyal ezrede állomáshelyeinek köszönhette.

Sajnos, a rendelkezésre álló források nem teszik lehetővé annak eldöntését, hogy mi késztette a hadsereg elhagyására. Ebben ugyanúgy szerepet játszhatott lassú előmenetele, mint anyagi helyzete. Az 1848 előtti osztrák hadsereg tisztjeinek anyagi dotációja nem volt túlságosan magas, ha az illető nem rendelkezett megfelelő vagyoni háttérrel, ugyancsak sanyarú körülmények közé kerülhetett. A végső lökést minden bizonnyal házassági terve adhatta meg. Vagyoni helyzete miatt a tisztek számára előírt kaució letételére nem nyílt módja, ezért ha házasodni akart, nem maradt számára más lehetőség, minthogy elhagyja a hadsereget és más foglalkozást keressen.5 Hitvese, Charlotte Regelsberg von Thurnberg szintén katonatiszti családból származott, édesapja alezredesként vonult nyugalomba. A család is rendelkezett magyarországi vonatkozásokkal, apja sokáig a Bánátban szolgált, anyja erdélyi szász volt. Charlotte testvére, Marie Regelsberg von Thurnberg (1807-1886) mint írónő és festőnő szerzett magának nevet, és szintén katonatisztet választott magának férjül Ferdinand Baron von Augustin személyében. Fiútestvérük, Josef Regelsberg (1796-1861) is katonaként szolgált, a dragonyostiszt 1848-1849-ben harcolt a magyarok ellen, egyik szemét el is vesztette, végül vezérőrnagyként vonult nyugalomba.6

3 Minderre Rátky Ferencné egy 1837-ben kelt beadványából derül fény, amelyet a korábban a bécsi irgalmasoknál gyógykezelt, epileptikus rohamokban szenvedő Ede fia után járó segély 50 Ft-ról 100 Ft- ra történő emelése érdekében nyújtott be. A kért támogatást végül megkapta. OStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv Staatsrat (továbbiakban: HHStA StR) 3541/1837., lásd még 3782/1835.

4 ÖStA Kriegsarchiv. Konduitlisten Kt. 66. 4. Infanterieregiment 1832 „Rátky“.

5 Az 1848 előtti osztrák hadseregről, ill. a tisztek számára előírt kaucióról István Deák: Der (k.u.k.) Offizier, 1848-1918. Wien-Köln-Weimar, 1991. különösen 42-44-, 169-172. p.

6 Johann Svohoda: Die k. k. Theresianische Militär-Akademie zu Wiener Neustadt und ihre Zöglinge von der Gründung der Anstalt bis auf unsere Tage. Bd. 1. Wien, 1894. (továbbiakban: Svoboda, 1894.) 368. p.

108