20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Takács Adrián Donát: Levéltár és iskola, avagy a szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor helytörténeti és oktatási aspektusai
20 éves a szlovén—magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor Aki amatőr vagy hivatásos történészként egy-egy község múltjának feltárására adja a fejét, természetesen nem kerülheti meg a levéltárban őrzött iratokat. Akár köztörténeti, akár népességtörténeti, társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, néprajzi, antropológiai, szociológiai, művelődéstörténeti, intézménytörténeti vagv bármib en más megközelítéssel lát is munkához, a már publikált könweken, tanulmányokon túl bizton számíthat a levéltári forrásokra. Ezért is vélem különösen meghatározónak minden tanévben, már az általános iskola hetedik osztályában, elvinni diákjaimat a Vas Megyei Levéltárba, ahol rendkívül fontos helvtörténeti dokumentumokkal ismerkedhetnek meg — például Mária Terézia urbáriuma vagv az 1828. évi összeírások —, illetve az ötödik osztályosokkal megismertetni a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeumot, ugyanezen oknál fogva. A levéltári tábor célja a különböző írásos történed dokumentumok feltárása, a közös múlt tárgyi, szóbeli és írásos emlékeinek gyűjtése, amely egvben a szomszédos határ menti falvak életét, együttélését, egymáshoz való viszonyát, határ menti kapcsolatait is kutatja. A tábor erősíti a résztvevők tolerancia-készségét, hatékonyan szolgálja a nemzetek közötti történelmi megbékélés ügyét is. A nvelvgvakor- lás mellett a rendezvény hasznos elméleti felkészítést ad a diákoknak a dokumentumok összegyűjtése, elemzése, feldolgozása és forrásértékük vizsgálata révén. A kutatótábor ugyancsak fontos céljaként kell megemlíteni a különbözei n\ elvterületen éléi nemzetiségek beszélt nyelvének tanulását, őrzését. 2()( 19-ben — mikor magam is bekapcsolódtam a kutatótábor munkájába — mások mellett Felsőszölnök községet térképeztük fel, házról házra gyűjtve a történeti értékű irat- és fénvképanvagot. Eközben bepillantást nyerhettünk a falu lakóinak életébe, megismerhettük a több generációt érintő világégések családi vonatkozásait. A legtöbb írásos dokumentum a 19—20. század fordulójáról, és főként a 20. század első harmadából került elő: keresztlevelek, személyi igazolványok, cselédkönyvek, elemi iskolai értesítők, adásvételi szerződések, vándorkönyvek, bizonyítványok, útlevelek, fényképek, birtokjogot biztosító iratok, beadási könyvek, valamint beszolgáltatási lapok, illetve imakönyvek alkották a gyűjtött anyag legnagyobb részét. Külön szeretném hangsúlyozni a faluban talált gazdag könyv- és fénvképanvagot, amely szinte láttatta az ott megalakuló színjátszó- és néptánccsoportot, énekkart, fúvószenekart, a Levente-, Tűzoltó- illetv e Polgári Lövész Egyesület megalakulását, a templom bővítését, újjáépítését. A mindig nagy eseménynek számító lakodalmakat, rönkhúzásokat, szüreti mulatságokat, regöléseket, regrutákat ábrázoló képek valóságos lenyomatai és segítséget nyújtó dokumentumai a népi élet és életmód kutatásának. Ez egyben információt is nyújt a levéltári szakembereknek, hogy milyen jellegű irattípusok találhatók még a falvakban. A tábor ideje alatt gyűjtött dokumentumokból a diákok és levéltáros szakemberek által közösen összeállított, számos érdeklődőt vonzó kiállítás nyílt a felsőszölnöki Kultúrházban — a Falunap rendezvényeihez illeszkedve —, amely még
