20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Németh László Sándor: Történelem „alulnézetből”, avagy a levéltári kutatótáborok szakmai (levéltári) hozadéka
20 éves a szlovén—magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor ték, hogy utoljára kíváncsi valaki személyes sorsuk alakulására, s a rögzített múlt a technika eszközének köszönhetően az utókor kincsévé válik. Talán nem tudták, de 40-50 évvel a történések után el akarták mesélni, meg kívánták osztani, mert a magukkal cipelt évtizedes szomorúságot, félelmet csak ígv lehet oldani. így válhatott a kommunikatív emlékezet kollektív, nemzedéki emlékezetté. A szubjektív tapasztalat és interpretáció lenyomatát megjelenítő élettörténeti interjúk már önmagukban is a történelem egyfajta autonóm — a kérdező és az adatközlő között a kortárs ideológiáknak, a kulturális interakcióknak, a nyelv bizonyos meghatározó konvencióinak megfelelően felépülő - reprezentációját adják. Az individuum világlátása sajátos színben tüntetett fel ismert politikatörténeti eseményeket. A szemtanúk egyben hagvománvhordozóknak is minősültek. Halladanul izgalmas volt ismert tényekről, pozíciótól függően, más-más interperetációkat hallani, s azokat esetleg más írásos forrásokkal összevetni, vagy épp azokat az adatközlőkkel szembesíteni. A történelmi sebek miatt elhallgatott információk révén is differenciáltabb képet kaphattunk az ott élők viszonyrendszeréről. így a szituációk generálta beszélgetések nyomán olyan emlékanyag jött létre, amelyet a kérdező is alakított, s csak a kettőjük diskurzusa szabott határt az emlékezésnek. Természetesen, ezek a töredék interjúk nem minősíthetők formailag tiszta oral historynak. Az úgynevezett „elitekről” sokkal több írásos forrás áll rendelkezésünkre, mint az átlagemberekről, ezért különösen értékes ez a történelmet „alulnézetből” szemlélő történeti kutatási módszer. A kiváló helytörténészek részéről is bevallottan értékesnek minősített kutatótáborok a fenti módszerekkel tovább gazdagították az adott településekre')] korábban ismert tényeket. A helyi közösségek, családok, személyek életútja, konfliktusainak nyomon követése azonban mindig összekapcsolódott az őket körülvevő társadalmi környezet folyamataival, vagyis a makroszinttel. A történelmi Zala vármegye, illetve Muravidék történelméről, a területre vonatkozó régészeti topográfiáról, az alsólendvai Bánffv, majd Nádasdy és Esterházy családokról, a birtokukban lévő falvakról, az 1848/1849. évi szabadságharcról, s az abban részt vevőkről, az Osztrák—Magyar Monarchia, majd az 1. világháború történéseiről, az azt követő trianoni döntésről, a terület Szerb—Horvát—Szlovén Királysághoz való tartozásáról, a 2. világháború tényeiről, a Lendvavidék művelődés- történetéről avatott történészektől, régészektől, néprajzos szakemberektől előadásokat hallhattak a táborlakók, amelyek az általuk vizsgáltak és tapasztaltak megértését nagymértékben segítették. 47
