20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Székely András Bertalan: Magyar–szlovén kapcsolatok a rendszerváltozás óta, különös tekintettel a nemzetiségekre
20 let delovanja slovensko-mad^arskega Mednarodnega arhivskega ra^iskovalnega tabora A KÉT ORSZÁGOT ÉRINTŐ, TÖBBOLDALÚ NEMZETKÖZI KOOPERÁCIÓ LEGFONTOSABB FORMÁI Az EU-csatlakozás éveiben (2004—2006 között) a térség határ menti, transznacionális és interregionális együttműködése nagyrészt az INTERREG Közösségi Kezdeményezés keretében valósultak meg. A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Területi Együttműködés (ETE) a regionális politika önálló célkitűzésévé vált, így az említett három programtípus jelentősége megnőtt. A transznacionális együttműködési programokban Magyarország 2006-ig a CADSES (Central Adriatic Danubian South-Eastern Eurepean Space = közép-európai-adriai-dunai-délkelet-európai) térséghez tartozott, 2007-2013 között — EU-s és az Unión kívüli tagokkal -, két utód program került kialakításra: a Délkelet-Európai és a Közép-európai Térség. Hazánk teljes területével nem csupán mindkét térségnek lett a tagja, hanem a Délkelet-európai Térség 16 országának a közös intézményrendszere is nálunk került felállításra. Az évente kiírandó térségi pályázati felhívások az innováció, a városfejlesztés, a környezetvédelem és a megközelíthetőség fejlesztését tűzik ki célul, az EL1 Strukturális és Kohéziós Alapján keresztül elérhető forrásokból.2 Hasonlóképp többoldalú kooperáció a Quadrilaterale, amely 1996-ban, szlovén kezdeményezésre indult. A kezdetben magyar—olasz—szlovén relációra kiterjedő összehangolás célja a szlovén NATO-csatlakozás elősegítése volt. Miután ez teljesült, Horvátország bevonásával négyoldalúvá bővült az együttműködés. Eredményes területei közül kiemelkedik a közlekedés (közvetlen vasúti összeköttetés Magyarország és Szlovénia között; a Budapest-Fiume autópálya részeként, a Murán átívelő határhíd megépítése), a honvédelem (magyar—olasz—szlovén közös szárazföldi dandár és harccsoport, amely például félévig békefenntartó feladatot is ellátott Koszovóban) és a belügy (bűnügyi szakértői egyeztetések formájában).3 A Visegrádi Együttműködés 1991-ben Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország összefogásaként valósult meg a kulturális, szellemi értékek és közös gyökerek, a közép-európai régió stabilitásának az erősítésére. A Szlovákia önállósodásával négyoldalúvá lett együttműködés bővítésének a keretében (V4+) bizonyos területeken (például a balkáni régió kiemelt biztonságpolitikai jelentőségű euroadanti integrációja elősegítésében) Szlovénia is részt vesz.4 2 http://w\vw.vati.hu/main.php?folderID=830&articleID=10812&ctag=articlelist&íid=l 3 http://www.mfa.g0v.hu/kun1/hu/bal/Kulugyminiszterium/A_Kulugyminiszteriumrol/ ... 4 Marosi Gábor: A Magyar Köztársaság kül- és biztonságpolitikája és a V4-együttműködés (Internet)
