20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Slavica Tovšak: Nemzetközi Levéltári Kutatótábor – Hogyan tovább?
20 let delovanja slovensko-madgarskega Mednarodnega arhivshega ra^iskovalnega tabora A mai szlovéniai kétnyelvű területen a közoktatás így csak az 1. világháború után élt meg változást, és került a Szerb—Horvát—Szlovén illetve a Jugoszláv Királyság törvényeinek hatálya alá. Ljubljanában megalakult az Oktatási és Isten- tiszteleti Megbízotti Hivatal, amelynek első feladata az oktatás minden szintjének „szlovénosítása” és megfelelő, nemzetileg öntudatos tanítói kar alkalmazása2 volt. Ez főleg azon szlovén területek számára volt fontos, ahol korábban a közoktatásban a német nyelv érvényesült, továbbá az északkeleti részen, ahol addig kizárólag a magyar nyelv volt uralkodó. Ezért volt nagyon helyénvaló a Szlovén Nemzeti Kormány rendelete, amely 1918. november 18-án megkövetelte a szlovén nyelv használatát az összes nép- és polgári iskolában. A szlovén térségre érvényes az a megállapítás, hogy az iskolarendszer tanterveken alapult, amelyek a régi osztrák iskolarendszer sémájának másolatai voltak. A szlovén nyelv mellett a cirill betűs írást használó szerb-horvát nyelv is kötelező lett.’ Az két háború közötti időszakban az Oktatásügyi Minisztérium arra törekedett, hogy a jugoszláv egység álarca mögé bújva az egész országban az iskolarendszert egységessé tegye, tekintettel a három hivatalosan elismert nemzet nyelvére, ám figyelmen kívül hagyva az egyes területek kulturális és történelmi különbözőségét. A diákok tájékozódhatnának a népiskolák felosztásáról, továbbá arról, hogy és milyen továbbtanulási lehetőségek voltak az általános iskola negyedik osztályának befejezése után. Fontos lenne megismerni az ipari és a kereskedelmi iskolák, az óvodák, a gazdasági és gazdasszony- képző iskolák státuszát és működését. A szlovén oldalon kutató diákok közül az egyik elkészíthetné a népiskolák tantárgyainak listáját,4 ezzel párhuzamosan pedig a magyar oldalról egy diák bemutathatná a két világháború közötti magyarországi iskolarendszer fejlődését. A tanulók táblázatok segítségével megállapíthatnák a különbségeket és részleteket. Mindkét csoport foglalkozna még az oktatás a második világháború utáni fejlődésével és megvizsgálhatnák az oktatást érintő jogalkotást is, amelyek a dokumentumok létrejöttének alapjául szolgáltak. Felvértezve az előzetes tudással, amelynek megszerzése a munkára történő felkészülés szerves része kell legyen, a diákok meglátogatnák egy kiválasztott iskolát, ahol az igazgató fogadná őket, aki a tábor résztvevőinek bemutatná az intézményt, annak kulturális tevékenységét és küldetését. A diákok megtekintenék a helyiséget, ahol őrzik az iskolai iratait és megismernék, mennyi anyag került már átadásra az illetékes levéltárnak illetve mennyit őriz az iskola. Abban az esetben, ha az állomány egy része már átadásra került, az internet segítségével a www.siranet.si oldalon elérhető adatbázisban tájékozódhatnak, és ellenőrizhetik az iratok mennyiségét, fajtáit, az időszakot, történetét, a rendezési elveket, és az informatív segédeszközöket és egyéb elérhető adatokat. 2 Jure Matek: Solstvo v Mariboru med prvo in drugo svetovno vojno. In: Katalogi 11. Maribor 2002. 5-20. p. Uo. 4 Az irodalom mellett forrásként szolgálhat: Uradni list Kraljevske banske uprave Dravske banovine, 1930. št. 25. 112
