Derdák Ferenc - Kiss Gábor: Térképi adatok Vas megye történeti földrajzához; Szombathely és környéke 1762-1862 (Szombathely, 2008)
A középen elhelyezett térképlap 6 négyzetkilométernyi, terület általunk hiteles térképi forrásokból ismert, legrégebbi állapotának rekonstruált képét adja a szelvény 20x30 centiméteres területén. Az egyes részletek igazi kora a felhasznált térképek listájából többnyire világosan kiderül. Az egymás mellé rajzolt részletek tehát többnyire nem teljesen egykorúak, sőt néha több évtizednyi eltérés is fennáll közöttük (pl. a Sorok puszta térképe 1762-ből való, amíg a hozzá csatlakozó szombathelyi szőlőhegyen kívüli szántóföldek és erdők térképe 1848-ban készült). Ezekkel a közlésre kerülő térképanyag egészét érintő nyilvánvaló hibaforrásokkal kezdettől fogva tisztában voltunk, ám - majd alább vázolt - céljaink elérése miatt nem lehetett kikerülni őket. Az ilyen csatlakozó és korban egymástól eltérő felmérések esetén gyakran derült ki egyes táblák időbeni művelési ág váltása is (pl. az Ólad határába eső Ku- kulló nevű szántó esetében, ami korábban, 1762-ben még erdő volt). Mivel a szóban forgó terület egészéről - mármint a Kukulló dűlőről - azonban csak egy későbbi, 1845-ös felmérés áll rendelkezésre, ennek megrajzolásakor kényszerűségből azt kellett használnunk. Annyi módosítást ennek esetében mégis elkövettünk, hogy a korábbi sorokpusztai felmérésen ábrázolt részt erdőként tüntettük fel, ami utal az időközben bekövetkezett változásra. Vagyis az adatokat ebben az esetben „átmostuk” egymásba. A kukullói erdő kivágásának ideje egyébként nyilvánvalóan egybeesik a Kukulló major felépítésével. Ennek épületeit viszont feltüntettük, annak ellenére. Hogy a régebbi sorokpusztai térkép a helyén még erdőt ábrázol. Itt kell szót ejtenünk példaként még egy olyan esetről is, amikor egy-egy adott területen olyan gyökeres átalakítás zajlott le, ami történeti szempontból mégis érdekes, tehát egyik állapot közlésétől sem lehet eltekinteni. Az ilyen esetre legjobb példa, Újperint esete, amikor a falu megalapítása előtti (1762) és az azutáni (1851) állapotról is pontos információval rendelkezünk. Ilyen esetekben az újabb állapotot esetleg kiegészítésképpen fogjuk majd hozni. Jelentéktelenebb esetekben inkább az adatok összerajzolása mellett döntöttünk (pl. az újperint Nyíresi dűlő esetén), amíg a tagosítás átalakításait szinte kivétel nélkül figyelmen kívül hagytuk és csak a legvégsőbb esetekben, minden korábbi adat hiánya esetén használtuk fel. A tagosított térképeken lévő névanyagot viszont feltüntettük. Egyébként egységesen végig arra törekedtünk, hogy a térképeken minden fontosnak ítélhető adat szerepeljen. A közölt térképszelvények kerete három részre oszlik. A legbelső ismétlődő fekete-fehér beosztás a térképen való helymeghatározást segíti elő. Egy- egy centiméteres beosztása 100-100 métert jelent. A keret középső részén az EOTR-féle (EOV), míg külső szélén a Gauss-Krüger-féle (GKV) kilométerhálózat, illetve a kilométer-hálózat teljes kiírása (GR = Greenwich, E = Egyenlítő) kapott helyet. Normál vonalzó használatával a térkép egyes pontjait bármelyik rendszerben könnyen meghatározhatjuk és akár más méretarányú térképre is átszerkeszthetjük. A keret eltávolításával az egyes lapok pontosan egymáshoz csatlakoznak, ami lehetővé teszi majd — reméljük - nagyobb területek anyagának összeállítását is, ami persze kiszínezve még többet mondó. 12
