Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

76. 1918. október - 1919. június „A BOLSEVIZMUS A MURASZOMBATI JÁRÁSBAN." Dr. Czifrák János ó'riszentpéteri ügyvéd jelentése az alispánnak az 1918-1919es eseményekről (részlet) Az 1918 októberében Magyarországon kibontakozó tömegmozgalmak a polgári demokratikus forradalom győzelméhez és a köztársaság kikiáltásához vezettek. A hatalomra került kormány demokratikus reformtörekvései széleskörű társadalmi támogatottságot élveztek, de az ország gazdasági összeomlása, és a külpolitikai kudarcok miatt nem sikerült a rendszert konszolidálni. Az idegen megszálló katonai erők megjelenése, a színmagyar területek várható elcsatolása ellen a kormányzat nem tudott hatékonyan fellépni. 1919. március 21-én puccsszerű körülmények között a szociáldemokratákkal egyesült kommunisták ragadták meg a hatalmat. A Tanácsköztársaság létrejötte a főváros és a vidék lakosságát meglepetésként érte; a kiépülő proletárdiktatúrának nem volt széles társadalmi bázisa. A Tanácsköztársaság hatalmi szervei országszerte, így Nyugat-Magyarországon is gyorsan létrejöttek. A Vas megyei tanács élén Gyulai Emil állt. A direktórium tagja volt a muravidéki származású Obál Béla, akit a megye nemzetiségi biztosának is kineveztek. Muraszombaton a nemzetiségi osztályt Tkálecz Vilmos irányította, aki később csempészeti ügyekbe keveredett, és saját személyének védelme érdekében megkísérelt egy nemzetiségi alapon szerveződő vend államot létrehozni, illetve Magyarország területéből kiszakítani. A „Mura köztársaság" kikiáltása valójában nem a vend lakosság önállósulási törekvésének megnyilvánulása, hanem TkáOktober 1918 - junij 1919 »BOLJŠEVIZEM V j MURSKOSOBOŠKEM OKRAJU« Poročilo odvetnika Dr. Jánosa Czifráka iz Oriszentpétera podžupanu o dogodkih iz leta 1918 in 1919 (odlomek) I Gibanje množic, ki se je na Ogrskem začelo j oktobra 1918. leta, je vodilo k zmagi mes[ čanske demokratične revolucije in razglasitvi j Republike. Prizadevanja nove vlade za de! mokratične reforme so uživala široko družbeno podporo, vendar ji zaradi propadanja gospodarstva države in njenih zunanjepoli| tičnih neuspehov, ni uspelo konsolidirati sis\ tema. Vlada se ni mogla učinkovito zoj perstaviti prihodu tujih okupacijskih vojaških sil in predvideni odcepitvi čistih madžarskih ozemelj. Dne 21. marca 1919 so komunisti, združeni s socialnimi demokrati, v pučističnih razmerah prevzeli oblast. Za \ prebivalstvo prestolnice in podeželja je bila l ustanovitev Republike svetov presenečenje; porajajoča se proletarska diktatura ni imela široke družbene baze. Kmalu so v Republiki svetov na ozem\ lju celotne države - torej tudi na zahodnem delu Madžarske - vzpostavljeni organi ob\ lasti. Na čelu sveta Železne zupanije je bil Emil Gyulai. Član direktorija je postal Béla \ Obál, ki je izviral iz Prekmurja, in ki je bil j imenovan tudi za komisarja za narodnosti v Županiji. V Murski Soboti je oddelek za naj rodnosti vodil Vilmos Tkálecz, ki se je kasneje zapletel v tihotapske posle, in si je za lastno zaščito prizadeval ustanoviti vendsko državo na narodnostnih temeljih, oziroma i odtrgati Vendsko krajino od Madžarske. Razglasitev »Murske republike« v resnici ni j bil izraz prizadevanj slovenskega prebival| stva za osamosvojitev, marveč posledica 274