Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

az, mert Alsólendvának nem levén vasútja, távol esik a forgalomtól, mely okból borkivitele sem áll arányban termelésével. Lehet ebben része itt is, mint sok helyt Magyarországban, a kezelésnek, a helytelen kereskedési fogásoknak. Pedig, bora kitűnő'. Ipara, az csak pang. Eletet így az ad neki, hogy jókora területnek a középpontja. -ffi Forrás: Szántó Károly: Alsólendva és vidéke. = Földrajzi Közlemények, 1883. 144-154. p. Irodalom: Fuss - Pataky, 1898. 88 p.; Horváth Sándor: Alsólendva múltja és jelene. Alsólendva, 1942. 121 p. to ni več, kajti Dolnja Lendava nima Železnice, je daleč od prometa, zato tudi izvoz njenega vina ni v sorazmerju s pridelavo. Drugi razlog pa je lahko - kakor v mnogih krajih na Ogrskem - v vodenju in nepravilnih trgovskih prijemih. Čeprav so njena vina odlična! Industrija zaostaja. Mestu daje življenje njena lega, saj je središče precejšnjega območja. Vir: Szántó Károly: Alsólendva és vidéke. = Földrajzi Közlemények, 1883. 144-154-p. Literatura: Fuss - Pataky, 1898. 88 p.\ Horváth Sándor: Alsólendva múltja és jelene. Aisólendva, 1942. 121 p. 25. 1883. február 20. | 20. februar 1883 HÁZASSÁGI SZERZŐDÉS ALSÓLENDVÁRÓL Közjegyzői okirat (részletek) Az 1867-es kiegyezés után számos olyan törvény és rendelet született, amely a modem, polgári állam megteremtését célozta. Ezek közé tartozott a közjegyzői szervezet létrehozásáról szóló, 1874. évi 35. törvénycikk is. A közjegyzői intézmény a középkori hiteleshelyeket váltotta fel. Ettől kezdve a magánokiratok hitelesítése előttük történt. Ilyen magánokiratnak számított a házasulandó felek között kötött házassági szerződés is. A házassági szerződés elsődleges célja a házasságba hozott vagyon biztosítása volt, de más fontos kikötéseket is tartalmazott. A leendő házastársak általában rendelkeztek a netaláni válás vagy valamelyikük esetleges elhalálozása esetén felmerülő jogokról és kötelezettségekről. POROČNA POGODBA ÍZ DOLNJE LENDAVE Notarska listina (odlomki) Po avstro-ogrski poravnavi leta 1867 je bilo sprejetih veliko zakonov in odredb, katerih cilj je bil ustvariti moderno, meščansko državo. Med te je spadal tudi 35. zakon iz leta 1874 o ustanovitvi notarske organizacije. Notarska institucija je zamenjala srednjeveške overitvene urade (ti. verodostojna mesta). Od tedaj se je overitev zasebnih dokumentov opravljala pri notarjih. Za takšen zasebni dokument je štela tudi poročna pogodba med osebama, ki sta se nameravala poročiti. Prvenstveni namen poročne pogodbe je bilo zavarovanje premoženja, ki je bilo prineseno v zakon, vsebovala pa je tudi druge pogoje. Bodoča zakonca sta odločala o pravicah in obveznostih v primeru morebitne ločitve ali smrti katerega izmed njiju.