Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
18. 1872. június 21. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS A LENDVAI VÁLASZTÓKERÜLETBEN Czigány Bertalan választási elnök jelentése Zala Vármegye Központi Választmánya számára Az 1848-as első, szabad népképviseleti választások után, az abszolutizmus tizenkét évét követően 1861-ben tartottak először országgyűlési képviselő-választásokat. A későbbi, dualizmus kori pártstruktúra az ezt követő években, a kiegyezés megítélésével kapcsolatos politikai viták során formálódott ki. A pártok ekkor még inkább hasonló módon gondolkodó, egymással szoros személyes kapcsolatban lévő politikusok csoportosulásaiból álltak. Igazából csak a parlamentben léteztek, egyébként pedig klubszerű keretek között, fehér asztal mellett vitatták meg az aktuális kérdéseket. Tevékenységük jobbára a választási időszakban élénkült meg. Jobb- és baloldali meghatározottságukat mindenekelőtt a kiegyezéshez való viszonyuk döntötte el. Az annak nyomán 1867-ben létrejött államberendezkedést támogató kormánypárt 1875-ig Deák-párt néven működött. Ellenzékét a Monarchián belüli önállóságot keveslő balközép és az 1848-hoz következetesen ragaszkodó szélsőbal képezte. Az 1870-es évek elejétől megindult politikai átrendeződés legfontosabb eseményét 1875-ben a Szabadelvű Párt létrejötte jelentette. Zala megyében, Deák Ferenc szülőhazájában 1861-től 1872-ig végig a Deák-párti képviselők kerültek többségbe. Mellettük jobbára a balközép tagjai jutottak be a parlamentbe. A kilenc választókerület egyikének a székhelye Alsólendva volt. Az 1872 június-júliusában 21. junij 1872 VOLITVE PARLAMENTARNIH POSLANCEV V LENDAVSKEM | VOLILNEM OKROŽJU Poročilo volilnega predsednika Bertalana Czigánya Osrednjemu | volilnemu odboru županije Zala | Po prvih svobodnih volitvah narodnih l poslancev leta 1848 so volitve poslancev v parlament ponovno izvedli šele po dva1 najstih letih absolutizma, leta 1861. Kas\ nejša stanovska struktura iz obdobja dualizma se je izoblikovala šele nekaj let za tem, v okviru političnih razprav in sporov glede presoje avstro-ogrske poravnave. Stranke so bile takrat še sestavljene iz grupacij podobno mislečih politikov, s tesnimi medsebojnimi Zvezami. V resnici so obstajale samo v parlamentu, sicer pa so aktualna vprašanja ob[ ravnavali v klubih, za zeleno mizo. Njihova dejavnost je običajno oživela samo ob času j volitev. Na opredeljenost za desnico ali lej vico je vplival njihov odnos do avstro-ogrske I poravnave. Na podlagi tega je bila leta j 1867 ustanovljena vladna stranka, ki je podpirala državni sistem in je do leta 1875 delovala pod nazivom: Deákova stranka (po Ferencu Dedku). Njeno opozicijo znotraj monarhije je predstavljala levosredinska stranka, ki je hotela večjo samostojnost, in pa skrajna levica, ki se je dosledno navezovala na ideje iz leta 1848. Od začetka političnega preoblikovanja leta 1870 je najpoj membnejši dogodek predstavljala ustanoviI tev svobodnjaške stranke. V rojstnem kraju Ferenca Dedka, v j županiji Zala so vseskozi, od leta 1861 do 1872, imeli večino poslanci Dedkove stran| ke. Poleg njih so v parlament prišli le še j predstavniki levosredinskih strank. Eden od | sedežev devetih volilnih okrožij je bil v Dol\ nji Lendavi. Termin za skupščinske volitve, 73
