Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

séges, s ezek ellátására legkevesebb egy-egy sessiora

13 Adriáncon 12 hold, három Bisztricén 16 hold, Brezovicán 16 hold, Cserencsócon 7 hold, Gumilicán 18 hold, Lippán 16 hold, Melincen 12 hold, Palinán 15 hold, Tüskeszeren 12 hold, Zorkóházán 16 hold és Zsizsekszeren 12 hold kívántatik, annyival inkább, mivel a legelő részint vizenyős, részint köves és kopár, s így nem jó minőségű. Alperesek jelenleg csupán vonósmarha tilosokban bírnak akkora területet, mekkora összes legelőilletőségükbe nekik ítélve lett. Felperes uraság így az összes legelőnek felét megkapná, pedig sok határban egy hant földje sincs. Marhatartás nélkül a földmívelés képzelhető nem lévén, az úrbéri gazdaságok elegendő legelő nélkül tönkremennének. Az úrbér behozatala idejében s utóbb is jó ideig, a jobbágyoknak az urasági erdőkben is volt legeltetésük, s onnan fát is kaptak, mint a panaszos per több helyei is mutatják. Azonban lassanként azon hasznáiatoktul erőhatalommal kiszoríttattak, a közösből is az uraság sokat elfoglalt, s így már közösbőli járandóságának egy részét régen magánbirtoklásba vette, azért most kevesebb résszel is méltán megelégedhetik. [...] Az összes községek szántóföld vagy rétbirtokuknak legelőérti felcseréltetését, és viszont, el nem fogadhatják, s egyáltalán semmi csere vagy változtatásba nem egyeznek. Regulatiokor

14 az uraság úgyis javított földjeiket elszedte, s az úrbéreseket puszta, elhagyott helyekre tolta. Most Telekre. Szabályozáskor (itt feltételezhetően a tagosításra értik). j manj po ena »sesija«

13 in sicer v Odranj cih 12 oralov, v treh Bistricah 16 ora\ lov, v Brezovici 1

6 oralov, v Crenšovcih \ 7 oralov, v Gomilicah 18 oralov, v Lipi 16 oralov, v Melincih 12 oralov, v Poldni 15 oralov, v Trnju ^12 oralov, v \ Nedelici 16 oralov in v Žižkih 12 oraj lov, toliko bolj, ker so pašniki ponekod J zamočvirjeni, ponekod prodnati in suhi, j in torej niso dobre kakovosti. Toženci I imajo trenutno samo v »tiloših za vprež1 no govedo« tolikšno površino, kot jim je j bila dosojena z& pašnik. Veleposestnik \ tožnik bi tako dobil polovico vseh pašni| kov, čeprav na mnogih območjih nima \ niti grude njiv. Brez goveda pa si ni mogoče niti zamišljati kmetijstva, podlož| niške kmetije bi brez zadostnih pašnikov j propadle. V času uvedbe podložništva in \ tudi še precej časa po tem, so imeli podložnih, pravico do paše v gosposkih gozdovih, pa tudi drva so dobivali od tam, kakor je na več mestih razvidno iz sodnega procesa. Toda počasi so bili s silo izrinjeni iz uporabe in tudi iz skupnih lastništev je gosposka dosti zasedla, in si [ s tem iz skupnega že vzela del v svojo last, torej se zdaj naj zadovolji z manj1 šim delom. [...] Zamenjavo vaške orne zemlje ali \ travnikov za pašnike in obratno ne moj rejo sprejeti, in se absolutno ne strinjajo I z nobeno zamenjavo ali spremembo. Pri regulaciji

14 je gospostvo že tako dosti j spreminjalo, pobralo jim je njihovo zem! Ijo in podložnike potisnilo na nerodoviti na, zapuščena zemljišča. Od takrat so Parcela, zemljišče. Regulacija (po vsej verjetnosti je mišljena komasacija) . 57