Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

gyűlt a bajuk. A bűnözés visszaszorításának szándéka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormányzat létrehozta a vidék rendjére felügyelő csendőrséget, mely kemény kézzel lépett fel minden gyanús személlyel szemben. A rossz közbiztonsági állapotok miatt a korszakban a megyék gyakran megkapták a kormányzattól a rögtönbíráskodási (statáriális) jogot. A rögtönítélő bíróságok az elfogott lázadók, rablók, gyilkosok, orgazdák, gyújtogatok és katonaszökevények felett ítélkeztek. E törvényszékek gyorsított eljárással dolgoztak, és csak halálbüntetést szabhattak ki. Vas vármegye is többször megkapta a statáriális jogot, mely az alábbi forrás keletkezésének idején is életben volt. A betyárvilág végleges felszámolása és a közrend helyreállítása csak a kiegyezés utáni években sikerült. Tótsági vidékünkön is, mint látszik, több rendbeli tolvajlások és megkísérelt rablások folytán vagyonbeli biztonságunk igen rossz lábon áll. A Felsőpetrócon történt betörés és rablási eset mindannyiunk kebelét borzalommal és mondhatni félelemmel tölti el, mert midőn e pénzszűk világban az orozva lappangó gonosztevők által a mindennapi eledelünktől, s szükségelt ruházatunktól fosztatunk meg, csaknem annyit tesz, mintha egy ideig koldusbotot vennénk kezünkbe. Itt Pucinc táján is több rendbeli kisebb tolvajlási esetek adták már magukat elő, hogy többet ne említsek, ezelőtt három héttel saját kamarámat törték fel, s abból mindennemű gazdasági szerszámaimat egyszerre elvitték. Loptak el pedig mintegy 4 kapát, 2 fejszét, szekercét, fúrókat, láncokat, fűrészt, számos vasdarabokat, s a többi, melyek ára legközelebb felüti a 15 forintot. Tétettem ugyan némi kutatásokat mind ] zatnju kriminala je veliko prispeval k temu, \ da je vlada, z namenom varovanja reda na \ podeželju, ustanovila orofništvo, ki je s trdo \ roko nastopilo zoper vse sumljive osebe. Za! radi slabih varnostnih razmer v tem obdobju j je vlada pogosto podelila županijam pravico I do ti. naglega sodišča (statarialna pravica). Nagla sodišča so sodila zajetim upornikom, I roparjem, morilcem, skrivačem ukradenega 1 blaga, požigalcem in vojaškim ubežnikom. Ta sodišča so delovala po hitrem postopku j in so lahko dosodila zgolj smrtno kazen. Tu\ di Železna županija je večkrat dobila pra| vico naglega sodišča oz- statarialno pravico, \ ki je veljala tudi v času nastanka navedenega vira. RokovnjaŠtvo so dokončno uspeli i odpraviti in vzpostaviti red šele v letih po avstro-ogrski spravi. Tudi na območju Slovenske krajine je, I kot je videti, naša premoženjska varnost j zaradi rednih tatvin in poskusov ropa j na trhlih nogah. Vlom in rop v Gornjih Petrovcih nas je navdal z grozo v srcu in tako rekoč s strahom, kajti v takšnem svetu, kjer je malo denarja in nam hudodelci ropajo našo vsakdanjo hrano in najnujnejša oblačila, je tako, kakor bi za j nekaj časa vzeli v roke beraško palico. Tudi tukaj v Puconcih se je zgodilo več ! manjših tatvin, da ne omenjam drugih; j pred tremi tedni so vlomili v mojo lastno klet in iz nje odnesli vse gospodarsko j orodje. Ukradli so 4 motike, 2 sekiri, sekirico, svedre, verige, žago, več kosov j železa in drugo, katerih vrednost znaša | 15 forintov. Raziskoval sem tukaj pa S tudi v Gorici, a še vedno vse zaman, tatovom nismo prišli na sled. Zaradi vsega tega, da bi bili vsaj malo zaščiteni pred podlimi dejanji napadalnih ljudi, morda ne bi bilo odveč razmišljati o tem, da bi blagorodni gospod pomočnik okrajnega 53