Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
ILLUSZTRÁCIÓK
1991 óta az önálló Szlovén Köztársaság részét képezi az a terület, amelyet szlovén nyelven Prekmurje-nek (szó szerinti fordításban: Murántúlnak), magyarul pedig általában Muravidéknek neveznek. Ez, a Mura folyó, valamint a Mura és a Rába vízválasztója által körülvett, és 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához csatolt terület korábban évszázadokon át - egészen az államalapítás óta - a Magyar Királysághoz tartozott. A vegyes etnikumú, többségében szlovének, kisebb részben pedig magyarok lakta Muravidék 1920 előtt nem alkotott önálló földrajzi, gazdasági, közigazgatási vagy politikai egységet. Nagyobbik, északnyugati része Vas megyéhez tartozott, és a Muraszombati járás szinte egészét, valamint a Szentgotthárdi járás néhány községét ölelte fel, míg kisebbik, délnyugati, Zala megyei része az Alsólendvai járás településeinek többségét foglalta magába. Válogatott dokumentumoktól összeállított, kétnyelvű', valamennyi szöveget magyar és szlovén nyelven is közreadó könyvünk az itt keletkezett, illetve közvetlenül e területre vonatkozó írott és nyomtatásban megjelent források segítségével kívánja bemutatni Muravidék történetét az első írásos említéstől egészen a közelmúltig. Az első két - most megjelenő - kötet a kezdetektől 1848/1849-ig terjedő, úgynevezett feudális kort, és az 1850-1921 közötti polgári korszakot öleli fel, míg a harmadik - később elkészítendő - kötet az 1921 és 1991 közötti korszakot dolgozza majd fel. Območje, ki ga v slovenskem jeziku imenujemo Prekrnurje, v madžarščini pa Muravidék, je od leta 1991 del samostojne Slovenije. Ozemlje, ki ga obkrožala reka Mura in razvodje med Muro in Rabo, je bilo leta 1 920, v skladu s trianonsko mirovno pogodbo, priključeno Kraljevini Srhov, Hrvatov in Sloveru:ev oz. k poznejši Jugoslaviji, je v zgodovini - vse od nastanka madžarske države pripadalo madžarski kraljevini. Območje današnjega Prekmurja z etnično mešanim prebivalstvom, z večinskim slovenskim in manjšinskim madžarskim življem, pred letom 1920 ni predstavljalo samostojne geografske, gospodarske, upravne ali politične enote. Večji, severozahodni, del Prekmurja, je spadal k Železni iupaniji in je zajemal domala ves nekdanji murskosoboški okraj ter nekaj občin monoštrskega okraja, medtem ko je manjši, jugovzhodni, del spadal k Žalski iupaniji in zajemal večino naselij nekdanjega dolnjelendavskega okraja. Dvojezična zbirka dokumentov, sestavljena iz izbranih zgodovinskih listin, v katerih so vsa besedila zapisana v slovenskem in madžarskem jeziku, želi s pomočjo pisnih in tiskanih virov, nastalih na tem območju oziroma, ki se nanašajo neposredno nanj, predstaviti zgodovino ozemlja današnjega Prekmurja od prvih zapisov pa vse do bližnje preteklosti. Prva dva zvezka zajema* ta tako imenovano fevdalno obdobje do leta 1848/1849 in obdobje meščanstva v letih od 1850 do 1921, medtem ko bo tretji zvezek, izdan kasneje, zajel obdobje med letoma 1921 in 1991.
