Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
92. 1920. november 17. A MAGYARORSZÁGGAL KÖTÖTT BÉKESZERZŐDÉS RATIFIKÁLÁSA Hivatalos közlemény a muravidéki lakosság számára Miután 1919. augusztus 12-én a jugoszláv hadsereg elfoglalta a Muravidéket, a térségben csak ideiglenes jugoszláv közigazgatást működtettek, mivel a párizsi békekonferencián még folytatódtak az új országok közötti határvonalakkal kapcsolatos tárgyalások. A magyar fél továbbra is abban a reménykedett, hogy legalább részben módosulnak a Muravidék Jugoszláviához történő csatolására vonatkozó párizsi határozatok, és ebben néhány muravidéki támogatója is akadt. Az ideiglenesen kijelölt határvonal így nem lehetett békés, az emberek között viszonylag sok propagandaanyag jelent meg, amely kételyeket okozott az új ország létezésével kapcsolatban. Hosszas viták és tárgyalások után, 1920. június 4én a Párizs melletti Trianon-kastélyban írták alá a békeszerződést Magyarországgal. Ezzel véglegesen kijelölték a határvonalat a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és a Magyar Királyság között, azonban más politikai határokhoz hasonlóan, ez sem volt ideális. A magyar fél néhány hónappal később, 1920. november 13-án ratifikálta, azaz elfogadta a szerződést. A szlovén tartományi kormány 1920. november 16-án értesítette a Muraszombatban székelő polgári megbízottat, hogy a magyar országgyűlés ratifikálta a trianoni békeszerződést, és elrendelte, hogy erről megfelelően tájékoztassa a muravidéki lakosságot. Gašpar Lipovšek, az akkori muravidéki polgári megbízott másnap hivatalos - szlovén nyelvű - közleményt nyomtattatott ki, amelyben ünne17. november 1920 | RATIFIKACIJA MIROVNE I POGODBE Z MADŽARSKO Uraden razglas prebivalstvu Prekmurja j Potem, ko je 12. avgusta 1919 jugoslovanl ska vojska zasedla Prekmurje, je bila v tej j pokrajini postavljena zgolj začasna jugosloI vanska uprava, saj so se pogajanja na pariški mirovni konferenci o mejah med novi| mi državami nadaljevala. Ves ta čas je \ madžarska stran še upala v vsaj delno spre! membo pariških sklepov o pripadnosti Prek\ murja Jugoslaviji in pri svojih težnjah je naš\ la nekaj somišljenikov tudi znotraj PrekmurI ja. Tako začasno začrtana meja ni mogla biti mirna, med ljudi pa je prišlo kar precej \ propagandnega materiala, ki je Prekmurce j spravljal v dvome o dejanskem obstoju te nove države. Po dolgotrajnih prerekanjih in pogajanjih je bila nato 4- junija 1920 končno podpisana v gradu Trianon pri Parizu Trianonska mirovna pogodba z Madžarsko. Ta je določila dokončno mejo med Kraljevi\ no Srbov, Hrvatov in Slovencev (SHS) ter Kraljevino Madžarsko, ki pa seveda kot | vsaka politična meja ni bila idealna. MadI žarska stran je pogodbo ratificirala nekaj j mesecev kasneje. In sicer je lahko Deželna \ vlada za Slovenijo šele 16. novembra 1920 i poslala brzojavko civilnemu komisarju v Mursko Soboto, da je madžarska zbornica 15. novembra 1920 ratificirala trianonsko I mirovno pogodbo in mu naročila naj o tem \ ustrezno obvesti prekmursko prebivalstvo. V I ta namen je takratni civilni komisar za | Prekmurje Lipovšek dal že naslednji dan | natisniti uraden razglas v slovenskem jeziku, kjer je svečano razglasi, da je od sedaj j Prekmurje dokončno svobodno in del Jugoslavije. Naj ljudje brez skrbi poprimejo | za svoja dela in prispevajo svoj delež k 326
