Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

vidéket tehát nem a szlovén közigazgatási egységtói elkülönített, önálló egységként kellene vezetni. A belgrádi minisztertanács által 1919. december 12-én elfogadott - szerb nyelvű - határozatokban ezzel éppen ellentétes álláspontot fogalmaztak meg, hangsúlyozva, hogy a Muravidék különálló közigazgatási egységet képez. A szlovén tartományi kormány elnöke 1920 februárjának végén kijelentette, hogy számára a belgrádi határozatok - néhány általános elvtó'l eltekintve - elfogadhatatlanok. A Minisztertanácsnak a Muravidék közigazgatási rendszerével kapcsolatos, 1919. december 12-ei határozatai 1. A Muravidék, azaz a volt magyar Vas és Zala megye azon részei, amelyeket királyságunkhoz csatoltunk, önálló közigazgatási egység legyen, éspedig a térségben addig hatályos törvények alapján. Ha a megszállásból, illetve a Muravidéknek az országunkhoz való csatolásából származó új körülmények megkövetelik bármelyik hatályos törvény módosítását, illetve visszavonását, akkor ezt csak a központi kormány teheti meg. 2. A térség közigazgatásának élén közvetlenül a központi kormánynak alárendelt igazgató lesz. Az igazgató székhelye Muraszombatban lesz. Neki lesznek alárendelve a muravidéki hatóságok, jogkörök és közigazgatási szervek, kivéve a postát és az államvasutakat, amelyek gyakorlati okokból a ljubljanai postaügyi, illetve államvasúti igazgatósághoz tartoznak. samostojno od slovenske upravne celote odcepljeno pokrajino, pa so sklepi zaključnega poročila - v srbskem jeziku - ministrskega sveta v Beogradu decembra 1919, poudarjali ravno nasprotna stališča. Ponovno je bilo s posebnim odlokom poudarjeno, da tvori Prekmurje posebno upravno enoto. Predsednik deželne vlade je konec februarja 1920 izjavil, da so zanj - razen nekih splošnih naI čel - beograjski sklepi nesprejemljivi. \ Zaključak Ministarskog Saveta od dne 12. de\ cembra 1919. g. u pogledu uredjenja j uprave u Prekmurju 1. Prekmurje, t. j. ona teritorija bivših madjarskih velikih zupanija Vaš i Zala, koja je bila priključena našem kraljevstvu, neka tvori upravnu celotu za sebe i upravljače se izključno po zakonima, koji su bili do sada na snazi u toj teritoriji. Ako bi nove prilike, koje su nastale poradi okupacije odnosno priključenja Prekmurja našoj državi mogučno zahtevale promenu ili čak poništenje kakvog obstoječeg zakona, može to da izvrši samo centralna vlada. 2. Na čelu cele uprave u toj teritoriji stojaČe i če istu vodit »Upravnik«, koji je neposredno podredjen centralnoj vladi. Upravnik imeče svoje sedište u Murskoj Soboti. Podredjene biče mu sve vlasti, sva nadleštva i javni organi, kolikogod jih u Prekmurju ima, izuzev pošte i državne Željeznice, koje se iz jedino praktičkih razloga podredjuju postanskom odnosno državnom zeljezničkom ravnateljstvu u Ljubljani. 317