Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
Forrás: ZML Zalaegerszegi Királyi Törvényszék iratai. Büntetőügyek. Politikai, kiemelt csomók, 1919-1944- B. 883/1919. Irodalom: Nagy Károly: Alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg, 1925. 98 p.; Kovács Lajos: Ellenforradalmi mozgalmak a Tanácsköztársaság alatt Zala megyében. In: Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság Zala megyei történetéből. Szerk. Balázs Béla, Kovács Ferenc. Zalaegerszeg, 1971. 307-333. p. Vir: ZML Zalaegerszegi Királyi Törvényszék iratai. Büntetőügyek. Politikai, kiemelt csomók, 1919-1944. B. 883/1919. Literatura: Nagy Károly: Alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg, 1925. 98 p.; Kovács Lajos: Ellenforradalmi mozgalmak a Tanácsköztársaság alatt Zala megyében. In: Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság Zala megyei történetéből. Szerk. Balázs Béla, Kovács Ferenc. Zalaegerszeg, 1971. 307-333. p. 88. 1919. november 29. KÍSÉRLET ALSÓLENDVA VISSZAFOGLALÁSÁRA Jelentés a demarkációs vonal átlépéséről A Muravidék jugoszláv katonai megszállása után a szlovének lakta Rába-vidék változatlanul a magyar állam keretében maradt. Mivel egyelőre nem kötöttek békét Magyarországgal, a magyar fél abban reménykedett, hogy a helyzet még változni fog. 1919. november 29-én magyar katonák lépték át a demarkációs vonalat, behatoltak Alsóendvára és elfoglalták a város egy részét, a Dragutin Perko által vezetett szerb alakulat azonban kiűzte a magyarokat. A támadásról készített - szlovén nyelvű - beszámolót késó'bb tanulmányozta a szövetségesek bizottsága is, amelyben többek között Anglia és Franciaország is képviseltette magát. A magyar kormány 1920 januárjában elnézést kért a támadásért, és ígéretet tett, hogy hasonló eset nem fog megismétló'dni. Fél évvel késó'bb, 1920. június 4-én írtá.k alá a trianoni békeszerződést, amellyel kijelölték a határt a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Magyarország között. 29. november 1919 POSKUS ZASEDBE DOLNJE LENDAVE Poročilo o prehodu preko demarkacijske črte Jugoslovanska vojska je zasedla Prekmurje, toda slovensko Porabje je ostalo v madžarski državi. Ker pa mirovna pogodba z Madžarsko še ni bila podpisana, jih je veliko še vedno upalo, da se bo stanje spremenilo. Tako so 29. 11. 1919 ogrski vojaki prečkali demarkacijsko črto, vdrli v Lendavo in se polastili polovice mesta. Vojaki pod poveljstvom Dragutina Perka so ogrske vojake pregnali. Poročilo o napadu - ki je bilo napisano v slovenščini - je potem preučila medzavezniška komisija, v kateri so bile - med drugimi - zastopane tudi Anglija in Francij Meseca januarja 1920 se je ogrska vlada opravičila za ta napad in obljubila, da se kaj takšnega ne bo več ponovilo. Pol leta po tem dogodku, 4. 6. 1920, je bila podpisana Trianonska mirovna pogodba, ki je določila mejo med Kraljevino Srbov, Hrvatov in Slovencev in Madžarsko. 314