Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
form, és ott a szegények is földhöz jutnak. Ügy vélték, hogy a Mura mentén élő lakosságot csak katonai beavatkozással lehet kiragadni a magyar fennhatóság alól. Maister tábornok, ellentétben a ljubljanai kormánnyal, hozzájuk csatlakozott. A döntő pillanat 1919. február 18-án következett be, amikor a jugoszláv fél a párizsi békekonferencián beterjesztette a dr. Matija Slavič által elkészített memorandumot, amellyel a Mura menti területnek Jugoszláviához csatolását követelték. Ezt követően fokozódott a muravidékiek iránti érdeklődés. Márciusban egy muravidéki küldöttség indult Belgrádba, hogy ismertessék a muravidéki és a magyarországi helyzetet. Miután sikerült meggyőzniük a belgrádi képviselőket, a Muravidéken széleskörű magyarellenes agitáció kezdődött. Ezt a célt szolgálta a „Muravidéki szlovének" című, szlovén nyelvjárásban írt, és a központi, belgrádi kormány által jóváhagyott felhívás, melyet röplap formájában terjesztettek. Ebben tájékoztatták a lakosságot arról, hogy mire számíthatnak Jugoszláviában, és egyben szóltak a nagy magyar államadósságról és a háborús kártérítési kötelezettségről is, majd felszólították őket, hogy csatlakozzanak a demokratikus és egyenjogú Jugoszláviához, ahol minden vallási felekezet azonos jogokat fog élvezni. A magyarországi szlovének között a legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy ígéretet tettek a grófi földek felosztására, azaz a földreformra. Muravidéki szlovének! A magyarok és a németek, akik ezt a szörnyű háborút kezdték, most porban hevernek. Ezt a harcot leginkább a magyar Tisza 52 szította, és a háború idején a magyarok hajtották végre a Tisza István gróf (1861-1918), 1913-tól 1917-ig magyar miniszterelnök. Vse pa preseneti vojaški poseg v Prekmurje I kapetana Jurišiča iz Medžimurja, ki se konča neuspešno, Maister pa se je moral angažirati na Koroškem. Eden prelomnih mo| mentov sledi 18. februarja 1919, ko jugoI slovanska stran prvič predloži memorandum, delo dr. Matija Slavič, mirovni konfeI renči v Parizu, kjer zahtevajo priključitev Prekmurja k Jugoslaviji. Hkrati s tem namreč oživi na Slovenskem zanimanje za rojake. Marca se je deputacija zavednih Prek\ murcev odpravila v Beograd, kjer so razlo| žili položaj v Prekmurju in Madžarske na\ mere. Prepričali so predstavnike v Beograj du, ki so se strinjali, da se v Prekmurju pričI ne obsežna protimadžarska agitacija. V ta namen je bil sestavljen in s strani osrednje vlade podpisani poseben letak, »Prekmurski Slovenci«, pisan v prekmurŠčini. V njem so Prekmurce obveščali kaj jih čaka v Jugoslaviji, o velikih madžarskih dolgovih in od\ škodnini za vojna grozodejstva, ter jih pozi| va k demokratični in enakopravni Jugoslaviji, kjer bodo vse veroizpovedi enakopravne. Obljubili pa so tudi razdelitev grofovske zemlje (torej agrarno reformo) , kar je imelo največji odmev med ogrskimi Slovenci. Proglas so v obliki letaka širili v Prekmurju. \ Prekmurski Slovenci! j Madžari in Nemci, šteri so začnoli te | strašen boj, ležijo premagani na tleh. Najbole je hujšto na tej boj Madžar Tisza 52 in najvekše grozovitosti so vganjali med bojem Madžari. Povsed, koma so j 52 Grof István Tisza (1861-1918), od 1913 do 1917 madžarski ministrski predsednik. 292
