Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

form, és ott a szegények is földhöz jutnak. Ügy vélték, hogy a Mura mentén élő la­kosságot csak katonai beavatkozással le­het kiragadni a magyar fennhatóság alól. Maister tábornok, ellentétben a ljubljanai kormánnyal, hozzájuk csatlakozott. A döntő pillanat 1919. február 18-án követ­kezett be, amikor a jugoszláv fél a párizsi békekonferencián beterjesztette a dr. Ma­tija Slavič által elkészített memorandu­mot, amellyel a Mura menti területnek Jugoszláviához csatolását követelték. Ezt követően fokozódott a muravidékiek irán­ti érdeklődés. Márciusban egy muravidéki küldöttség indult Belgrádba, hogy ismer­tessék a muravidéki és a magyarországi helyzetet. Miután sikerült meggyőzniük a belgrádi képviselőket, a Muravidéken szé­leskörű magyarellenes agitáció kezdődött. Ezt a célt szolgálta a „Muravidéki szlové­nek" című, szlovén nyelvjárásban írt, és a központi, belgrádi kormány által jóváha­gyott felhívás, melyet röplap formájában terjesztettek. Ebben tájékoztatták a lakos­ságot arról, hogy mire számíthatnak Jugo­szláviában, és egyben szóltak a nagy ma­gyar államadósságról és a háborús kártérí­tési kötelezettségről is, majd felszólították őket, hogy csatlakozzanak a demokratikus és egyenjogú Jugoszláviához, ahol minden vallási felekezet azonos jogokat fog élvez­ni. A magyarországi szlovének között a legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy ígéretet tettek a grófi földek felosztá­sára, azaz a földreformra. Muravidéki szlovének! A magyarok és a németek, akik ezt a szörnyű háborút kezdték, most porban hevernek. Ezt a harcot leginkább a magyar Tisza 52 szította, és a háború idején a magyarok hajtották végre a Tisza István gróf (1861-1918), 1913-tól 1917-ig magyar miniszterelnök. Vse pa preseneti vojaški poseg v Prekmurje I kapetana Jurišiča iz Medžimurja, ki se kon­ča neuspešno, Maister pa se je moral anga­žirati na Koroškem. Eden prelomnih mo­| mentov sledi 18. februarja 1919, ko jugo­I slovanska stran prvič predloži memoran­dum, delo dr. Matija Slavič, mirovni konfe­I renči v Parizu, kjer zahtevajo priključitev Prekmurja k Jugoslaviji. Hkrati s tem nam­reč oživi na Slovenskem zanimanje za roja­ke. Marca se je deputacija zavednih Prek­\ murcev odpravila v Beograd, kjer so razlo­| žili položaj v Prekmurju in Madžarske na­\ mere. Prepričali so predstavnike v Beogra­j du, ki so se strinjali, da se v Prekmurju prič­I ne obsežna protimadžarska agitacija. V ta namen je bil sestavljen in s strani osrednje vlade podpisani poseben letak, »Prekmurski Slovenci«, pisan v prekmurŠčini. V njem so Prekmurce obveščali kaj jih čaka v Jugosla­viji, o velikih madžarskih dolgovih in od­\ škodnini za vojna grozodejstva, ter jih pozi­| va k demokratični in enakopravni Jugosla­viji, kjer bodo vse veroizpovedi enakoprav­ne. Obljubili pa so tudi razdelitev grofovske zemlje (torej agrarno reformo) , kar je imelo največji odmev med ogrskimi Slovenci. Proglas so v obliki letaka širili v Prekmurju. \ Prekmurski Slovenci! j Madžari in Nemci, šteri so začnoli te | strašen boj, ležijo premagani na tleh. Najbole je hujšto na tej boj Madžar Ti­sza 52 in najvekše grozovitosti so vganjali med bojem Madžari. Povsed, koma so j 52 Grof István Tisza (1861-1918), od 1913 do 1917 madžarski ministrski predsednik. 292

Next

/
Oldalképek
Tartalom