Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
74. 1915. OLASZ-SZLOVÉN MENEKÜLTEK AZ ALSÓLENDVAI JÁRÁS TERÜLETÉN Zala Vármegye Alispáni Hivatala számára készült kimutatás (A), folyamodvány az Alsólendvai járás fószolgabírájához (B) Az 1914. július 28-án kitört első világháború fő hadműveleti területein a nagyobb összecsapások megindultával a civil lakosság számára egyre kockázatosabbá vált a további ott tartózkodás. A lakhelyüket elhagyni kényszerülők a hátország biztonságosabb területeire távoztak. Mindez természetesen Magyarországot is érintette. Galíciából, a Délvidékről, majd Erdélyből és Bukovinából hamarosan nagy számban érkeztek polgári személyek az ország belsejébe. A menekülteket a hadigazdálkodásra átállított hátországnak kellett eltartania. Mindez fokozta a háborús viszonyok miatt akadozó ellátás, az élelmiszerhiány, a növekvő drágulás következtében előállott helyzet nehézségeit. Zala megyében, 1915. május 25-től 1915. november 20-ig tartózkodtak olasz és szlovén nemzetiségű menekültek. Többségük Triesztből, Pólából és e két város környékén lévő kisebb településekről érkezett. Az Isztriai-félsziget egyes városainak kiürítése valószínűleg azért került már 1915 áprilisában szóba, mert a Monarchia katonai vezetői a félszigetet és környékét már mint lehetséges hadszínteret kezelték. A megyébe szállított 2108 evakuáltból 2061 olasz, 47 pedig szlovén nemzetiségű volt. Közülük legtöbbet, 459 személyt, az alsólendvai járás fogadott be. Problémát okozott, hogy az érkezők főként asszonyokból, gyerekekből, csecsemőkből és öregekből álltak. Fizikai állapotuk miatt a falvakban adódó mezőgazdasági munkalehetőségeket nem tud| 1915 ITALIJANSKO-SLOVENSKI | BEGUNCI NA OBMOČJU | DOLNJELENDAVSKEGA OKRAJA j Izkaz za Urad podžupana i Žalske županije (A) , j Prošnja okrajnemu glavarju dolnjelendavskega okraja (B) Ob izbruhu prve svetovne vojne, 28. julija 1914, je bilo bivanje civilnega prebivalstva na območjih vojaških operacij čedalje bolj tvegano. Ljudje, ki so bili prisiljeni zapustiti svoje domove, so zbežali v varnejša območja v notranjosti države. Enako je bilo seveda tudi na Ogrskem. Kmalu so začeli v velikem \ številu prihajati v notranjost države civilisti j iz Galicije, južnega predela Ogrske, nato iz j Erdeljskega in Bukovim. Kot gostiteljice so | morale begunce vzdrževati zaledne pokrajine države, ki je že uvedla ti. vojno gospoj darstvo. Vse to je stopnjevalo slabo pre| skrbo, ki se je v vojnih razmerah še poslab\ sevala, otežilo položaj zaradi pomanjkanja \ hrane in čedalje večje draginje. V Žalski županiji so se od 25. maja do j 20. novembra 1915 zadrževali begunci italijanske in slovenske narodnosti. Večina jih j je prišla iz Trsta, Pulja in njune okolice. Do izpraznitve posameznih mest na polotoku I Istra leta 1915 je po vsej verjetnosti prišlo l zato, ker je vojaško vodstvo Monarhije | obravnavalo polotok in njegovo okolico kot možno bojišče. Od 2.108 evakuiranih oziroma prispelih ljudi v županijo, jih je bilo 2.061 italijanske in 47 slovenske narodnosti. Največ izmed njih, 459 oseb, je sprejel dolnjelendavski okraj. Težave so bile predvsem v tem, ker so bili begunci pretežno ženske, otroci, dojenčki in starci. Zaradi svoje fizične krhkosti niso bili sposobni opravljati | kmečkih del po vaseh, zato so bili večinoma \ prepuščeni oskrbi države. Stroške za oskrbo 268