Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

zett önálló szlovén vagy délszláv államalakulat, a Mura menti szlovének kapcsolatai elsősorban Magyarország felé irányultak. A magyar kultúrszféra, a magyar művelődési értékek meghatározó szerepet játszottak életükben. A zömében mezőgazdaságból élő népesség viszonylag magasabb életszínvonalat tudott magának biztosítani, mint a környékbeli magyarság. A polgárság fejletlensége miatt a politikai vezető szerep a csekély számú értelmiségre, főként a papokra, tanítókra hárult. A katolikus papság tekintélyes befolyással rendelkezett, s közreműködésük révén a századforduló táján megélénkültek a krajnai és stájerországi szlovénekkel való kulturális kapcsolatok. Naptárak, újságok, vallásos kiadványok láttak napvilágot, melyek nagy szerepet játszottak a szlovén irodalmi nyelv terjesztésében. A „Novine" című hetilapot Klekl József, nyugalmazott cserföldi plébános alapította, aki a főként katolikus irányultságú Szlovén Néppárt tagjaként a „Novine" mellett egy vallásos havi folyóiratot is szerkesztett. A lap először (1913 végén) ennek mellékleteként jelent meg, majd önálló kiadványként 1914. január 25-én indult útjára. Egyik fő célkitűzését az Amerikába kivándorolt „vendekkel" való kapcsolattartás képezte. Mivel szlovén nyelven publikálták, változatosabbá tette az ekkor már szépszámú lappal képviselt zalai sajtót. eNagyságos Alispán Úr! Alulírott bátorkodom bejelenteni Nagyságodnak, hogy „Novine" címen szándékozom egy vallásos, társadalmi és irodalmi lapot indítani január 25-én szlovén (vend) nyelven. Nem tudom biztosan, sikerül-e, de a most folyó taggyűjtés után megkísérlem 1-2 hetenkint a lapot kiadni, s Nagyságodat erről értesíteni akarom ezzel. A taggyűjtés folyik múlt évi december 8. óta, amely | Monarhije ni bilo samostojne slovenske ali j južnoslovanske državne tvorbe, so bile pove| zave Slovencev ob Muri usmerjene predvsem proti Ogrski. Madžarska kulturna sfera in madžarske kulturne vrednote so imele odločilno vlogo v njihovem življenju. Prebival[ ci, ki so večinoma živeli od kmetijstva, so si ! uspeli zagotoviti višjo življenjsko raven, kakor okoliški Madžari. Zaradi nerazvitosti meščanstva je j vlogo političnega vodstva prevzela maloštej vilna inteligenca, predvsem župniki in učitelji. Velik vpliv je imela katoliška duhovšči\ na in z njenim posredovanjem so se okrog | preloma stoletja okrepile kulturne vezi s \ kranjskimi in štajerskimi Slovenci. Izdajali I so koledarje, časopise in versko literaturo, ki | je imela veliko vlogo pri širjenju slovenskega i knjižnega jezika. Tednik »Novine« je ustanovil Jožef Klekl, upokojeni župnik iz Crenšovcev, ki je kot katoliško usmerjen član Slovenske Ijud\ ske stranke urejal poleg »Novin« tudi me\ sečnik verske vsebine. Najprej (ob koncu lej ta 1913) je časnik izšel kot priloga mesečnika, nato pa je od 25. januarja 1914 začel izhajati kot samostojni časopis. Eden njegovih poglavitnih ciljev je bilo vzdrževanje stikov z »Vendi«, ki so se izselili v Ameriko. j Ker so časopis izdajali v slovenskem jeziku, [ je pomenil popestritev tiska Žalske županije, J kjer so bili zastopani številni časniki. j Blagorodni gospod podžupan! | Podpisani si dovoljujem poročati Vaše\ mu blagorodju, da nameravam s 25. januarjem izdajati verski, družbeni in literarni list z naslovom »Novine« v vendj skem jeziku. Ne vem zagotovo, ali mi bo j uspelo, vendar bom poskusil po zbiranju i članstva, kar poteka pravkar, izdajati list tedensko ali vsaka 2 tedna, in o tem Želim obvestiti Vaše blagorodje. Zbiranje članov poteka od lanskoletnega 8. de263