Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

földjére. Édesapja, majd édesanyja halála után rokonai taníttatták, tanítói oklevelét a znióváraljai tanítóképzőben szerezte 1880-ban. 1883-tól 1895-ig Zala megyében, Nagypalinán és Zrínyifalván tanított. Ekkor nyílt alkalma a Mura menti és a muraközi nép életének megfigyelésére, tapasztalatai és a gyűjtött néprajzi adatok rögzítésére. Emellett az itteni nyelveket is megtanulta. „Nálunk, e soknemzetiségű államban, kiválóan szükséges úgy a magunkbeli magyar népet, mint egyes nemzetiségeink népét is megnyerni" - írta. Véleménye az volt, hogy ha megismerjük a nemzetiségeket, és követni tudjuk gondolkodásmódjukat, mindkét fél részéről könnyebbé válik az alkalmazkodás. „A népnél megtaláljuk magát a nemzetet, gyalulatlan állapotban" - fejtette ki. 1895ben Budapestre került, 1901-tól különböző tanfelügyelőségeken dolgozott. Többször visszatért Göcsejbe, hogy az itt megkezdett néprajzi gyűjtőmunkát befejezze. 1914-ben Kaposvárott jelent meg fő műve, a „Göcsej, s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése." Ekkor már Somogy megye tanfelügyelőjeként tevékenykedett. Később, az 1920-as évektől (Kaposváron, 1948. november 22-én bekövetkezett haláláig) a kaposvári múzeum igazgatója volt. Somogy megye néprajzával is bővebben foglalkozott, Zalát illető kutatásai Göcsejre, Hetesre, az úgynevezett Vendvidékre és Muraközre összpontosultak. „A Zala megyei vendek" című munkája nagymonográfiájával egy időben, 1914-ben látott napvilágot, de azt jóval korábban, 1887-ben írta; akkor a „Muraköz" című lap közölte folytatásokban. Az 1914-es kiadásban ehhez a publikációhoz további kiegészítéseket fűzött. rojstni kraj. Po smrti očeta, kasneje pa še matere, so ga šolali sorodniki. Učiteljsko diplomo si je pridobil na učiteljišču Znióváralja leta 1880. Od leta 1883 do 1895 je poučeval na območju Žalske županije v Veliki Polani in v Kuršancih. Tam se mu je ponudila priložnost spoznavanja življenja prekmurskih in medžimurskih ljudi ter zapisovanja opažanj in etnografskih podatkov o njih. Poleg tega se je naučil tudi govorice tamkajšnjih ljudi. »Pri nas, v tej večnacionalni državi, je še posebej pomembno, da si pridobimo tako naše madžarske ljudi, kakor tudi pripadnike posameznih narodnosti« - je zapisal. Menil je, da če poznaš narodnost in slediš njenemu načinu razmišljanja, je lažje tudi obojestransko prilagajanje. »V ljudstvu se skriva narod v neizbrušeni obliki« je zapisal Leta 1895 je prišel v Budimpešto, od leta 1901 je delal v raznih šolskih nadzomištvih. Večkrat se je vrnil v pokrajino Göcsej v Žalski županiji, da bi dokončal svoje etnografsko zbirateljsko delo, ki ga je začel tukaj. Leta 1914 je njegovo najpomembnejše delo izšlo v Kaposváru, in sicer »Strnjena predstavitev pokrajine Göcsej in njenega območja Hetes ter njegovih ljudi.« Takrat je delal Že kot šolski nadzornik v županiji Somogy. Kasneje, od leta 1920 (do njegove smrti 22. novembra 1948 v Kaposváru)je bil ravnatelj muzeja v Kaposváru. Veliko se je ukvarjal tudi z etnografijo županije Somogy. Njegova raziskovanja v Žalski županiji so se osredotočila na območja Göcsej, Hetes, Slovensko krajino (Vendsko krajino) in Medžimurje. Hkrati z njegovim delom »Vendi v Žalski županiji« („Zala megyei vendek") je leta 1914 izšla njegova velika monografija, ki pa jo je napisal veliko prej, že leta 1887; takrat jo je v nadaljevanjih objavljal časnik »Muraköz«- Publikacijo, ki je izšla leta 1914, je še dopolnil. ^m^' A vend nép fő foglalkozása a földmívelés, mezei gazdálkodás, mellyel kapcsolatban az állattenyésztés a megfeleGlavni poklic Vendov je poljedelstvo in kmetovanje, s čimer je povezana ustrezno močna živinoreja. Nekateri ob Muri 259