Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
Alázatos kérésemet ismételve maradok a Tekintetes Főszolgabíró Úrnak alázatos szolgája Titán Iván, állami tanító Murahalmos, 1909. április hó 6-án. Ob svoji ponovljeni prošnji ostajam Zvest služabnik milostljivega gospoda okrajnega glavarja Titán Iván, osnovnošolski učitelj Kupšinci, 16. aprila 1909 ^m^Forrás: PaM OGMS, 1871-1910. spis 28. TE 166. Irodalom: Kokolj, Miroslav - Horvat, Bela: Prekmursko šolstvo, od začetka reformacije do zloma nacizma. Murska Sobota, 1977. 211-268. p. Vir: PaM OGMS, 1871-1910. spis 28. TE J 66. Literatura: Kokolj, Miroslav - Horvat, Bela: Prekmursko šolstvo, od začetka reformacije do zloma nacizma. Murska Sobota, 1977. 211268. p. 68. 1909. szeptember 20. | 20. september 1909 ALSOLENDVA HEGYKÖZSÉG RENDTARTÁSA Zalavármegye Törvényhatósága által jóváhagyott szabályzat (részlet) A szőlőhegyek a többi mezőgazdasági művelési ágtól nemcsak fizikai értelemben különültek el, hanem jogi-igazgatási téren is. A szőlőhegyek élete már a 16. századtól kezdve közösségi irányítás alatt állt, a gazdák önkormányzattal rendelkeztek. Egy adott terület szőlősgazdáinak összessége alkotta a hegyközséget, mely biztosította a birtokosok vagyon- és jogvédelmét, megszabta a tulajdonosok kötelezettségeit, és a közösségi viselkedési normákat. A mindenkire kötelező szabályokat a 18. századtól kezdve írásban is rögzítették, ezek voltak a hegyközségi törvények, illetve artikulusok. A hegyközségek szervezetének és hatáskörének kereteit 1894-től törvény szabályozta. A hegyközségi artikulusok rendelkeztek a szőlőkkel kapcsolatban előforduló peres ügyek (öröklés, adásvétel, zálogosítás) lebonyolításának módjáról, valaPRAVILNÍK GORSKE SKUPNOSTI V DOLNJI LENDAVI Pravilnik, ki ga je odobril zakonodajni organ Žalske županije (odlomek) Vinogradništvo se je od drugih kmetijskih obdelovalnih panog ločilo ne le v fizičnem smislu, ampak tudi iz pravno-upravnega vidika. Življenje vinogradov je bilo fe od 16. stoletja naprej pod vodstvom skupnosti, vinogradniki so imeli svojo samoupravo. Vsi vinogradniki določenega območja so tvorili gorsko skupnost, ki je zagotavljala premoženjsko in pravno zaščito posestnikov, določala obveznosti lastnikov in norme obnašanja v skupnosti. Pravila, ki so bila obvezna za vse, so bila od 18. stoletja naprej tudi zapisana, to so bili zakoni gorske skupnosti oziroma artikulusi. Organiziranost gorskih skupnosti in njeno pristojnost je od leta 1894 urejal zakon. Artikulusi gorskih skupnosti so določali način izvedbe pravdnih zadev v zvezi z vinogradi (dedovanje, kupoprodaja, zastavljanje), vsebovali so predpise o zaščiti individu244