Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
2. 1852. augusztus 25. HATÁRTAGOSÍTÁS VÉGREHAJTÁSA NAGYBARKÓCON, KARHATALOM BEVONÁSÁVAL Agusztich Lajos szolgabíró jelentése a megyefőnöknek (részlet) Az 1848-1849-es szabadságharc leverése után Magyarországon véres megtorlás következett, a megszálló osztrák seregek fővezére, Július Haynau táborszernagy irányítása alatt. A végrehajtott halálos ítéletek és a tömeges bebörtönzések következtében a terror légköre uralkodott el az országban. A hatalom gyakorlói tudatosan igyekeztek megfélemlíteni az egész magyar társadalmat. A lakosság ellenőrzésére és a rend fenntartására nagyszámú katonaságot vezényeltek az ország minden tájára. A titkosrendőrség széleskörű kém- és besúgóhálózatot működtetett. Osztrák mintára karhatalmi alakulatokat is felállítottak: a csendőrség (zsandárság) a vidéket ellenőrizte, míg a rendőrség a városok közrendjét felügyelte. A nép szemében a széles jogkörrel rendelkező csendőrök a gyűlöletes idegen elnyomó hatalmat testesítették meg. Az ostromállapotot egészen 1854-ig érvényben volt. Az 1848. évi 9. törvénycikk megszüntette ugyan az úrbéri jogviszonyt, s ezzel felszámolta a jobbágyrendszert, számos vitás kérdés azonban rendezetlen maradt, ami helyenként fenyegető parasztmozgalmak kibontakozásához vezetett. A szabadságharc leverése következtében az úrbéri viszonyok felszámolásának befejezése a császári kormányzatra hárult, amely - ismerve a vidéki társadalomban megbúvó feszültségeket - igyekezte megnyugtatni és magának megnyerni a paraszti tömegeket. | 25. avgust 1852 \ IZVEDBA KOMASACIJE VBAKOVCIH OB SODELOVANJU OBOROŽENIH SIL Poročilo pomočnika okrajnega glavarja Lajosa Aguszticha načelniku županije (odlomek) j Potem ko je bil leta 1848 in 1849 boj za \ svobodo zadušen, je prišlo na Ogrskem, pod j vodstvom vrhovnega poveljnika okupacijske j avstrijske vojske Júliusa Haynauja, do krva\ vega maščevanja. Zaradi izvedenih smrtnih obsodb in množičnega zapiranja ljudi je v državi zavladalo ozračje terorja. Izvajalci oblasti so si zavestno prizadevali ustrahovati \ celotno madžarsko družbo. Za nadzor nad l prebivalstvom in za vzdrževanje reda so na j vsa območja države poslali številčno vojsko. | Tajna policija je vzpostavila široko vohun\ sko in ovaduško mrežo. Po avstrijskem vzo| ru so ustanovili oborožene enote, in sicer: I orožništvo (žandarmerija) je nadzorovalo javni red na podeželju, policija pa v mestih. V očeh ljudstva so bili žandarji predstavniki \ sovražne oblasti, ki je zatiral narod. Takšno I stanje je trajalo vse do leta 1854. Zakon št. 9 iz leta 1848 je tlako sicer I ukinil in s tem odpravil podložništvo, vendar | so številna sporna vprašanja ostala nerešej na, kar je ponekod vodilo do grozečih kmečj kih gibanj. Zaradi zadušitve boja za svobodo j je naloga dokončati odpravo tlačanstva padj la na ramena cesarske vlade, ki je poznala \ napetosti v podeželski družbi, zato je poskusi šala pomiriti kmečke množice in si jih pridoI biti. Veljavnost odprave tlačanstva so sicer priznali, a pri procesu urejanja teh vprašanj j dejansko niso imeli pred očmi interesa kmeč21
