Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
52. 1901. szeptember 14. HAJÓMALMOK A MURÁN Zala Vármegye Alispáni Hivatala számára készült kimutatás 29 A hazai ipar egyik vezető ágazata, a malomipar a kiegyezést követő évtizedekben nemcsak megőrizte előkelő pozícióját, hanem uralkodó helyzetbe került a Monarchia piacán, és a világpiacnak is számottevő tényezője lett. Ez az időszak a gőzmalmok látványos gyarapodásának a kora. A hagyományos technikára épülő vízi-, széles szárazmalmok egyre kevésbé tudtak konkurálni a gőzmalmokkal. Ennek ellenére még sokáig fontos szerepet játszottak a lakosság őrlési igényeinek kielégítésében. Zalában a természeti viszonyokból kifolyólag a vízimalmok száma volt a legmagasabb. Ezekhez tartoztak a Murán és Dráván dolgozó hajómalmok is, amelyek többnyire családi keretek között, kisvállalkozásként működtek, és tevékenységüket főként a környékbeli parasztság gabonájának őrlésére korlátozták. A rendelkezésre álló vízierő általában nem biztosította az egész évi üzemelést. Télen a fagyok, nyáron a szárazság akadályozták a munkát. A hajómalmok tulajdonjogát illetően reális, személyre szóló és újabb jogosultságot különböztettek meg. Az 1851. február 15. előtt kiadott engedélyeket nevezték reális jogúaknak. Ha a hajómalom időközben elpusztult, itt maga a jog is forgalom tárgyát képezte. A személyre szólóakat az 1851. február 15. és 1883. Az itt közölt kimutatás nem teljes. Csak azokat a hajómalmokat tüntette fel, amelyek tulajdonjoga nem volt átírva a tényleges tulajdonosra. A bejegyzett tulajdonos a korábbi tulajdonossal azonos. A nevek melletti törtszámok a tulajdonrész arányát jelzik. 14. september 1901 \ PLAVAJOČI MLINI NA MURI Izkaz za Podžupanski urad Žalske zupamje j Mlinarstvo, ena vodilnih vej domače industrije, je v desetletjih po avstro-ogrski spravi j ne le ohranilo svojo ugledno pozicijo, ampak j jo je razvilo do dominantne vloge na trgih j Monarhije, pomemben dejavnik pa je postalo I tudi na svetovnem trgu. To je bilo obdobje \ vidnega napredka. Vodni mlini in mlini na | veter so čedalje težje tekmovali s parnimi. | Kljub temu so še dolgo ohranili pomembno vlogo pri zagotavljanju potreb po mletju. Zaradi naravnih okoliščin je bilo v Zal\ ski županiji največ vodnih mlinov. Mednje | so spadali tudi plavajoči mlini na Muri in I Dravi, ki so večinoma obratovali v družinskih okvirih kot mala podjetja in njihova dejavnost se je omejevala predvsem na mletje Žita okoliških kmetov. Vodna sila, ki je bila na voljo, ni zagotavljala celoletnega obratovanja. Pozimi je delo omejeval mraz, poleti pa suša. Glede lastninske pravice nad plavajočimi mlini so razlikovali realne pravice, pravice, ki so glasile na osebo in novejše ureditve. Dovoljenja, ki so bila izdana pred 15. februarjem 1851, so imenovali dovoljenja z | realno pravico. Ce je plavajoči mlin v vmes\ nem času propadel, je tudi sama pravica \ predstavljala predmet prometa. Dovoljenja Tukaj objavljen izkaz ni popoln. Navedeni so samo tisti vodni mlini, katerih lastninska pravica ni bila prepisana na dejanskega lastnika. Registrirani lastnik je identičen s prejšnjim lastnikom. Ulomki ob imenih kažejo na lastniško razmerje. 181
