Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

úgynevezett helyiérdekű vonalak, amelyek távolabbi településeket kötöttek össze a fővonalakkal. Az úgynevezett Vendvidéken már 1891-ben szerveztek egy részvénytársaságot, amely a Gyanafalva-Muraszombat vonalat építette volna meg. Jegyeztek is részvényeket, de nem sikerült megvalósítani a terveket. Ennél nagyobb sikert értek el a Körmend-Muraszombat vonallal, amely - mint a 61. sz. alatt közölt forrásból is kiderül - elkészült, és nagy ünnepélyességgel át is adták. Ehhez azonban szükség volt a járás összes településének áldozatvállalására, amely mondhatnánk - „kötelezően ajánlott" volt. Legalábbis a járási főszolgabíró minden befolyását latba vetette annak elérésére, hogy egyik község se húzhassa ki magát a kötelezettségvállalás alól. <?• Nagyságos dr. Károlyi Antal királyi tanácsos alispán úrnak A muraszombati járás közönsége évtizedeken át minden lehetőt elkövetett, hogy ezen ipar és közgazdaságilag elhagyatott és Stájerországra utalt szegény sorsú vidék részére vasutat biztosítsa, és ezen nélkülözhetetlen közlekedés által minden, és különösen a magyar nemzeti irányzat tekintetéből a vármegye és az országhoz való tartozandóságát igazolja. Sajnos a különféle nehézségek miatt, tervét meg nem valósíthatta, és jelenleg a vármegye 10 járása közül az egyedüli, amely a vasút által nyújtott kedvezményekben nem részesül, és ki van szolgáltatva a szomszédos stájerországi gazdasági és ipari érdekeknek, amely egyúttal hazafias törekvéseire is érezhetően káros befolyást gyakorol. Ezen valóban szomorú helyzetén segítendő, örömmel fogadta a járás kö! resa, ki so povezovale oddaljene kraje z i glavnimi progami. V Slovenski pokrajini so i %e leta 1

891 organizirali delniško družbo, ki j naj bi zgradila progo Gyanafalva (nemško: j ]ennersdorf, slovensko: Zenavci - danes Avstrija) - Murska Sobota. Vpisovati so že začeli delnice, vendar jim načrtov ni uspelo | uresničiti. So pa večje rezultate dosegli s j progo Körmend-Murska Sobota, ki je - kot vidimo tudi iz virov pod štev. 59 - bila zgraI jena in tudi slovesno predana svojemu na\ menu. Za to so bile potrebne velike žrtve vseh I naselij okraja, kar je bilo za vse tako rekoč ! »obvezno priporočljivo«. Okrajni glavar je j namreč ves svoj vpliv usmeril v to, da se noben kraj ne bi mogel izogniti obveznostim. Gospodu kraljevemu svetniku podžupanu milostljivemu gospodu dr. Antalu Károly iju Skupščina okraja Murska Sobota že desetletja stori vse za to, da bi tej industrijsko in gospodarsko zaostali in od Štajerske odvisni revni pokrajini zagotovila železnico, da bi s tem nepogrešljivim prometom bila povezana z vseh vidikov, še posebej glede madžarske narodne usmerjenosti in bi s tem potrdila svojo povezanost z županijo in državo. Zal pa zaradi različnih težav Še ni mogla uresničiti svojega načrta, in je trenutno izmed 10 okrajev županije ta edini, ki ni deležen ugodnosti, ki jih nudi železnica, in je prepuščen gospodarskim in industrijskim interesom sosednje Štajerske, ki hkrati občutno škodljivo vpliva tudi na njegova rodoljubna prizadevanja. Da bi se pomagalo v tem žalostnem položaju, je vodstvo okraja z veseljem 177