Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

teket a helyi társadalom kulturális igényei hívták életre. Az olvasókörök kiemelkedő szerepet töltöttek be a városi kispolgárság, az ipari munkásság és a vidéki paraszti lakosság művelődésében, politikai világképének, öntudatának formálásában. Valódi értékmegőrző és szellemiségfejlesztő műhelyeként elősegítették a nemzettudat ápolását, a helyi népszokások és az anyanyelv tájjellegének megőrzését. Az olvasókörök szigorú értékrendet őriztek, a rendbontók ellen az alapszabályzat határozott fellépést tett lehetővé. Könyvállományukban a nagy költők, írók művei mellett a ponyvairodalom egyes darabjai is megjelentek. A könyveket a tagok haza is vihették, így az olvasókörök többsége kölcsönkönyvtári feladatot is betöltött. «*3. Az olvasókör célja: a társas élet és a magyar szellemű közművelődés előmozdítása, a felebaráti szeretet ápolása, a szabadelvű eszmék fejlesztése, melyet hírlapok járatása és olvasása, egy községi kölcsön könyvtár megalapítása, társas összejövetelek, estélyek, tudományos és szépirodalmi felolvasások tartása által igyekszik elérni. 4. Az olvasókörnek - ezen alapszabályok helybenhagyása előtt megalakulván - tagja lehet a községben és a községen kívül bármely vallású, feddhetetlen jellemű, józan életű ifjú és férfi, esetleg művelt és erkölcsös nő is, ki legalábbis két tag ajánlatára a választmányi gyűléseken szótöbbséggel, esetleg titkos szavazással felvétetik. A választmány által fel nem vett egyén a közgyűléshez fellebbezhet. [... ] 15. Az olvasókör évenként 2 gyűlést tart; az elsőt júniusban, a másorala od spodaj, so nastala zaradi kulturnih potreb lokalne družbe. Čitalnice so imele posebej pomembno vlogo pri izobraževanju i in oblikovanju političnega svetovnega nazo| ra in samozavesti nižjega meščanstva, dej lavstva in podeželsko-kmečkega prebivalst| va. Kot prave delavnice za zaščito vrednot S in razvoj duhovnosti so pomagale pri negoj vanju narodne zavesti, pri zaščiti ljudskih običajev in krajevnih značilnosti matemega jezika. Čitalnice so imele strog vrednostni sistem, pravilnik je zoper kršilce reda omogočal odločen nastop. V čitalniškem knjižnem fondu se je poleg del velikih pesnikov in j pisateljev našla tudi plaža, leposlovje brez posebne umetniške vrednosti. Člani so knjige lahko odnašali domov in s tem je večina čitalnic opravljala tudi naloge knjižnic. (h* 3. Cilj čitalnice: pospešiti družabno življenje in madžarsko duhovno kulturo, negovati ljubezen bo bližnjega, razvijati svobodomiselne ideje, vse to s pomočjo naročanja in prebiranja časnikov, ustanavljanja krajevnih knjižnicizposojevalnic, družabnih srečanj, večerov, prebiranja znanstvenih in leposlovnih del. 4. Član čitalnice je - ob spoštovanju določb tega pravilnika - lahko vsak mladenič in moški, ki živi v kraju ali zunaj njega, katerekoli veroizpovedi, ki je moralno neoporečen in živi trezno življenje, nemara tudi omikana in moralna ženska, ki se na priporočilo najmanj dveh članov sprejme na skupščini, z večino glasov. Oseba, ki na upravnem odboru ni bila sprejeta, se lahko pritoži na skupščino. [.. J \ 15. Čitalnica skliče letno dva sestanka; prvega junija in drugega decembra, 171