Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

Kirándulók zaja ritkán zavarja ebben a szép völgyben csendülő harmóniát, a lendvai intelligencia a szüreten kívül alig fordul meg bennök. Borainak jó híre van, s bíza sok stájer nótához itt fakad az ihlet. Népe, mely csalitokban, domboldalakon szétszórt présházakban lakik, nagyon kevert. A magyar paraszt, kinek néhány sor szőlője van valamelyik hegyháton, s a gerincen fecskesáros házikója, ha lenn a falvakban kikopott, vagy kiperelték gazdaságából, felhúzódik ide. A vend, kit a régi, patriarchális család bomladozása kiszorított falujából, vagy a magyar falvakban vesz birtokot, vagy a lendvai hegyek közé vonul. Messze nem tud szülőföldjétől elszakadni; innen ellát a síkon át falujáig, néha még ismerős harangok zokogása is elremeg a tiszta levegőn át pitvaráig. A szegény szlovén vincellér, kinek nincs egyebe munkás kezén kívül, itt lakik ezekben a kis viskókban, s azért megőrzi, megmunkálja gazdája szőlőjét. Apró riskáját kötélen legeltetik gyermekei a mély, hegyi utak gyepes párkányán, s az árokpartok sövényei mellett. A tejet leviszi a piacra, s árából vesz kenyeret. Ha a szőlőmunka szünetel, eljár fát vágni, kőműves, télen csizmadia, kosárfonó; adnak elég vesszőt a Muramellék füzesei. De proletár is elég gyűl össze köztük, kiket valahol rováson tart a törvény. Forrás: Bellosics Bálint: Alsólendva és vidéke. = Turisták Lapja, 1892. 199-213. p. Irodalom: Mód - Simon, 2002. 159 p.; Varga Sándor: A Lendva-hegyi bortermelés. Lendva, 1993. 88 p. Harmonijo te prelepe doline le včasih zmoti hrup izletnikov ali lendavska inteligenca, ki poredko prihaja sem, običajno le ob trgatvi Lendavska vina imajo dober sloves in so navdih za številne štajerske pesmi. Prebivalstvo, ki živi v zidanicah, razmetanih po zaraščenih predelih in pobočjih, je zelo mešano. Tu živi madžarski kmet, ki ima nekje na bregu nekaj vrst vinograda in hišico z lastovičjim blatom, in se je zatekel sem gor, ker je doli v vasi propadel ali mu je bilo s pravdo odvzeto gospodarstvo. Vend, ki ga je razpad stare patriarhalne družine izrinil iz vasi, si kupi \ posestvo v kakšni madžarski vasici ali pa j se umakne v lendavske gorice. Ne more i se odtrgati, oditi predaleč od rojstnega j kraja; odtod prek doline lahko vidi do svoje vasi in včasih ob jasnem vremenu se mu zazdi, da sliši trepetajoče ihtenje znanih mu glasov s svojega dvorišča. Ubogi slovenski viničar, ki nima ničesar razen svojih delovnih rok, živi v borni kolibi, skrbi za vinograd svojega gospodarja in mu ga obdeluje. Njegovi otroci pasejo mršavo kravico, privezano na vrv, po bregovih travnatih brežin globokih hribovskih poti in ob živih mejah. Mleko odnaša dol, na tržnico in s tem denarjem kupuje kruh. Ko ni dela v vinogradu, odhaja sekat drva, k zidarjem, pozimi pa popravlja čevlje in plete košare; vrbe ob Muri imajo namreč vedno dovolj šibja. In veliko je med njimi proletarcev, I ki jih ima zakon na svojem rovašu. W^ Vir: Bellosics Bálint: Alsólendva és vidéke. — I Turisták Lapja, 1892. 199-2 B.p. Literatura: Mód - Simon, 2002. 159 p.; Varga j Sándor: A Lendva-hegyi bortermelés. Lendva, | J 993. 88 p. 139