Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

tása vonzani fogja a tanulókat, s így iskolánk népesedni fog. Végre iskolánk továbbfejlesztése érdekében még azon indokból is szükséges az ötödik és hatodik osztály megnyitása, mert csak úgy lehet iskolánkat a helyi viszonyoknak megfelelően valamely szaktanfolyammal, nevezetesen ipari vagy esetleg kereskedelmi szaktanfolyammal kibó'víteni. Forrás: AH 1889. jún. 26. Irodalom: Fuss - Pataky, 1898. 88 p.; Simon Gyula: A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története. Bp., 1979. 289 p. vabilo učence na našo šolo, in s tem se bo število otrok povečalo. Končno je potrebno v interesu nadaljnjega razvoja naše šole odpreti peti in šesti razred tudi zato, ker bo le tako mogoče šolo razširiti s kakšnim strokovnim tečajem, na primer z obrtniškim ali nemara trgovskim strokovnim tečajem, v skladu s krajevnimi potrebami. Vir: AH 1889. jún. 26. Literatura: Fuss - Pataky, 1898. 88 p.; Simon Gyula: A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története. Bp., 1979. 289 p. 35. 1889. január 27. A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁNAK SZORGALMAZÁSA ALSÓLENDVA VIDÉKÉN Szemelvények egy újságcikkből Az 1868. évi nemzetiségi törvény széles körű lehetőséget biztosított a nemzetiségek anyanyelvének használatára. Ez természetesen az iskolai oktatásra is vonatkozott. A községek, egyházközségek és magánszemélyek maguk határozhatták meg az általuk fenntartott iskolák oktatási nyelvét, sőt az állam is köteles volt gondoskodni arról, hogy a nemzetiségi vidékeken lévő állami tanintézetekben a polgárok anyanyelvükön képezhessék magukat. A magyar nyelv tanítását a népiskolákban és a középiskolákban eleinte nem követelték meg, csak egy 1879-es törvény írta elő, hogy az államnyelvet - arra hivatkozva, hogy ennek ismerete minden állampolgár érdeke - a nem magyar tannyelvű népiskolákban kötelezően oktatni kell. 27. januar 1889 SPODBUJANJE POUČEVANJA MADŽARSKEGA JEZIKA NA OBMOČJU DOLNJE LENDAVE Izvlečki iz časopisnega članka Narodnostni zakon iz leta 1868 je narodnostim zagotovil široke možnosti za uporabo svojega matemega jezika. To se je seveda nanašalo tudi na izobraževanje v šolah. Občine, fare in zasebniki so lahko sami odločali o učnem jeziku šol, ki so jih vzdrževali in celo država je morala poskrbeti za to, da se državljani v državnih učnih zavodih na narodnostnem območju izobražujejo v svojem maternem jeziku. Poučevanja madžarskega jezika v ljudskih šolah in srednjih šolah sprva niso zahtevali, šele zakon iz leta 1879 je določil, da je treba državni jezik obvezno poučevati - sklicujoč se na to, da je poznavanje le-tega v interesu slehernega državljana - v vseh ljudskih šolah z nemadžarskim učnim jezikom. 124