Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

34. 1889. június 26. AZ ALSÓLENDVAI POLGÁRI ISKOLA TOVÁBBFEJLESZTÉSE Javaslat az ötödik-hatodik osztály megnyitására (részletek) Polgári iskolák létesítésére az 1868. évi népiskolai törvény adott lehetőséget Magyarországon. Céljuk az volt, hogy az elemi iskolákban elsajátíthatóknál magasabb fokú ismeretek megszerzését biztosítsák a középiskolát elvégezni nem kívánó fiatalok számára általános műveltségük megalapozása érdekében. A fiúk részére hatosztályosnak, a lányok részére négyosztályosnak tervezték, de mindenütt inkább a négyosztályos változata terjedt el, hiszen az alsó fokú tisztviselői állásokat már négy polgári elvégzése után el lehetett nyerni. Ez az iskolatípus elsősorban a parasztság felső rétege és a kispolgárság körében volt népszerű, mivel a társadalmi felemelkedés útját nyitotta meg számukra. Első osztályába az elemi iskola négy osztályának befejezése után lehetett jelentkezni. A jó képességűek a negyedik osztályt követően különbözeti vizsgával szélesebb körű tudást nyújtó középiskolákba is továbbléphettek. Az V-VI. osztály lényegében nem képesített többre, mint az első négy osztály, ezért ezeket később megpróbálták szakképesítést adó tanfolyamokkal összekötni. Az alsólendvai polgári iskolát 1872ben állították fel. Kezdetben a város tartotta fenn, majd államosították. 1896ban addigi helyéről, a várból új épületbe költöztették. Tekintettel a környékbeli szlovén lakosságra, pártolói és támogatói fontos szerepet szántak neki a magyar nemzeti érzület erősítését, a magyar nyelv terjesztését illetően. \ 26. junij 1889 RAZVOJ DOLNJELENDAVSKE MEŠČANSKE ŠOLE Predlog za odprtje petega-šestega \ razreda (odlomki) Ustanavljanje meščanskih šol na Ogrskem j je omogočil zakon o ljudskih šolah iz leta I 1868. Njegov cilj je bil zagotoviti višjo stopj njo izobrazbe od tiste, ki so si jo lahko pridobili v osnovnih šolah ter zagotoviti splošno I izobraženost mladine, ki ni nameravala i končati srednje šole. Za dečke je bilo predviI denih šest razredov šole, za deklice pa štirje, vendar je bila na vsem območju bolj razširjena štirirazredna različica, saj je bilo uradniške položaje mogoče zasesti že s končanimi štirimi razredi meščanske šole. Ta tip šole je bil priljubljen predvsem pri višjem sloju kmečkega prebivalstva in v nižjih meščanskih krogih, saj jim je odprl pot na višji položaj v družbi. V prvi razred so se učenci lahko prijavili po končanih štirih razredih osj novne šole. Sposobnejši so po opravljenih j štirih razredih, z diferencialnim izpitom, lahj ko napredovali tudi v srednjo šolo, ki je zaj gotavljala širši obseg znanja. V-Vi. razred v I bistvu nista dala večje usposobljenosti kakor j prvi štirje razredi, zato so jih kasneje poskušali povezati s tečaji, ki so zagotavljali stroI kovno izobrazbo. Meščanska šola v Dolnji Lendavi je bila ustanovljena leta 1872. V začetku jo je I vzdrževalo mesto, nato so jo podržavili. Leta 1896 so jo s takratne lokacije na gradu pre\ mestih v novo zgradbo. Glede na okoliško j prebivalstvo slovenskega porekla, so ji simpatizerji in zaščitniki namenili pomembno vlogo pri krepitvi madžarskih nacionalnih j čustev in širitvi madžarskega jezika. 122