Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

Forrás: ZML Tum. ir. Csillagh Lajos alispán hivatalos iratai, 1848. Irodalom: Gergely, 1998. 252-255. p.; Molnár, 2006. 7-15. p. Vir: Tum. ir. Csillagh Lajos alispán hivatalos iratai, 1848. Literatura: Gergely, 1998. 252-255. p.; Molnár, 2006.7-15. p. 125. 1848. április 13. 13. april 1848 PARASZTMEGMOZDULÁSOK A BELATINCI URADALOM FALVAIBAN Gyika Jenő jelentése Csillagh Lajos Zala vármegyei másodalispánhoz Zala megyében 1848 áprilisának első felében megtörtént a jobbágyság felszabadulása, megszűntek a földesúri szolgálatok. Az úrbéresek, a telkes jobbágyok és zsellérek felszabadultak, és földjeik teljes jogú tulajdonosai lettek, a majorsági parasztok helyzete azonban semmit sem változott. A szintén paraszti sorban élő, ám eddig adómentes kisnemességet adózásra kötelezték, így inkább vesztettek, mint nyertek volna a változással. A társadalmi elégedetlenség számos zalai településen erőszakos cselekedetekben, szolgálatmegtagadásban vagy a földesúri szántóföld, legelő és erdő önkényes elfoglalásában öltött testet. A jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztéséért küzdő parasztmozgalmak ellen kemény kézzel, katonai karhatalom bevetésével, és a lázadók bíróság elé állításával lépett fel a kormány, közben azonban a Zala megyéből származó Deák Ferenc vezette igazságügyi minisztérium megkezdte a volt jobbágyoknak adandó további engedmények kidolgozását. A Stájerországgal határos, zömében vend lakosságú belatinci uradalom parasztságát, mivel földesurukkal, a Gyika családdal már amúgy is évtizedek óta pereskedtek, nem volt nehéz engedetlenségre ingeKMECKÍ UPORI V VASEH BELTINSKEGA GOSPOSTVA Poročilo Jenája Gyike drugemu podžupanu Žalske županije Lajosu Csillaghu V Žalski županiji je v prvi polovici aprila 1848 prišlo do osvoboditve podlofništva in prenehanja obveznosti opravljanja služnosti Zemljiškemu gospodu. Tlačani, podložniki s hubami in kajfarji, so postali svobodni in polnopravni lastniki svojih zemljišč, položaj kmetov na pristavah pa se ni v ničemer spremenil. Nižje plemstvo, ki je sicer delilo usodo kmetov, vendar je bilo oproščeno plačevanja davkov, je postalo davkoplačevalec, torej je s spremembo prej izgubilo kakor pridobilo. Družbeno nezadovoljstvo se je v številnih naseljih Žalske županije sprevrglo v nasilniška dejanja, zavračanje izvajanja služnosti ali v samovoljno zasedbo njiv, pašnikov in gozdov zemljiških gospodov. Vlada je zoper kmečko gibanje, ki si je prizadevalo za nadaljnji razvoj osvoboditve iz podložništva, nastopilo s trdo roko, z uporabo vojaške sile in s postavitvijo upornikov pred sodišče, hkrati pa je pravosodno ministrstvo pod vodstvom Ferenca Dedka, ki je izviral iz Žalske županije, začelo s pripravo nadaljnjih stalnih privilegijev za bivše podložnike. Kmečkega prebivalstva beltinskega gospostva, ki je mejilo na Štajersko in je bilo večinoma poseljeno s Slovenci, ni bilo težko razdražiti in jih pridobiti za izražanje nezado340