Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
hát utcán, háznál, vagy város kívül ne vehessen, eleibe se menjen, mert ha ki venne, a piacnak kívüle, elveszik tőle. Mi azért, ez felülmegírt rendeléseket meglátván és megolvasván, mindenestül helyén hagytuk és megtartani parancsoljuk mindeneknek, ez mi címeres és függő pecsétünkkel megerősített levelünknek ereje és bizonysága által. Költ ez levél mi Alsólindvai várunkban Szent Mihály napján, szeptembernek 29. napján, Urunk születésének utána 1558. esztendőben. Forrás: MOL DL 37006.; Kiadva: MGSZ 1899.136-137. p. Irodalom: Kőszeghy, 2003. 134-140. p. ti, pri hiši ali zunaj mesta, ker če kdo kupi tam, kjer ni tržnice, se mu kupljeno odvzelo. Mi smo zgoraj zapisane zapovedi videli, prečitali, potrdili in to spoštovati zapovedujemo z močjo in potrditvijo našega z grbom in visečim pečatom potrjenega pisma. Pismo je napisano v našem doljnelindavskem gradiu na dan svetega Mihaela, 29. septembra 1558. leta po rojstvu našega Gospoda. Vir: MOL DL 37006.; Objavljeno: MGSZ 1899. 136-137. p. Literatura: Kőszeghy, 2003. J 34140. p. 33. 1559. április 13. A TÖRÖK FENYEGETÉS ÁRNYÉKÁBAN: PATTANTYÚÖNTŐ MESTER LENDVÁN Részlet Csányi Ákosnak Nádasdy Tamáshoz írt leveléből A Királyi Magyarország török területekkel érintkező határán épült ki a végvári rendszer. A közvetlenül a környék védelmét szolgáló kisebb-nagyobb erődítmények helyett a török támadások feltartóztatására alkalmas összefüggő védelmi rendszert alakítottak ki a dunántúli, szlavóniai és horvátországi határszakaszon. A munkálatok 1556 után kezdődtek olasz hadmérnökök irányításával. A végvárrendszer a síkság és a hegyvidék találkozásának vonalát követte, és a vizek természetes védelmi lehetőségeit használta ki. A védelmi vonal 13. april 1559 V SENCI TURŠKIH GROŽENJ: MOJSTER ZA ULIVANJE TOPOV V LENDAVI Odlomek iz pisma Ákosa Csányija, napisanega Tamásu Nádasdyju Ogrsko kraljestvo je na meji s turškimi ozemlji zgradilo sistem mejnih utrdb. Namesto večjih in manjših utrdb za neposredno zaščito območja, so na prekdonavskem, slavonskem in hrvaškem mejnem odseku postavili povezan obrambni sistem, s katerim so zadrževali turške napade. Dela so se začela po letu 1556 pod vodstvom italijanskih vojaških inženirjev. Sistem mejnih utrdb je sledil stični čni nižinskega in gorskega sveta in je vključeval naravne obrambne dejavnike, kot so vode. Ogrsko kraljestvo ni imelo dovolj svojih materialnih moči za postavitev in 109