Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

tánc, Korong, Barkóc, Borhida, Bokrács, Muszna, Kustanóc, Csöpinc, Markóc, [Felső-] Petróc, Sztanóc, Ivanóc, Andreic, Tótkeresztur, Domonkosfa, Kancsóc, Prosznyákfa [...]. Ez a környék nagyobbrészt hegyes, terméketlen, jelentéktelen földműveléssel, néhány szőlőheggyel, amelyek közepes minőségű bort teremnek, de ezek élén a bokrácsi, a sztermeci, a kükecsi, a szotinai, a musznyai és a kancsóci első helyen állnak. Lakói nagyobbrészt tótok, keverten magyarul is beszélnek. Főként kétkezi munkából, szőlőtermelésből és részben földművelésből élnek. Forrás: MOL Mikrofilmtár A 1535/V. Belius Matthias descriptio comitatum. 19. I. s. Comitatus Castriferrei; Kiadva: Bél Mátyás: Vas vármegye leírása. 7. közi. = VSZ 1977. 3. sz. 455-456. p. Irodalom: Wellmarm Imre: Bél Mátyás, 1684-1749. = Történelmi Szemle, 1979. 2. sz. 381-391. p. jine: Petanjci, Krog, Bakovci, Borejci, Bokrači, Moščanci, Kuštanovci, Cepinci, Markova, [GornjiJPetrovci, Stanjevci, Ivanova, Andrejci, Krizevci, Domanjševci, Kančevci, Prosenjakovci [...]. Ta okolica je povečini hribovita, nerodovitna, z neznatnim poljedelstvom, Z nekaj vinogradi, kjer pridelujejo srednje dobro vino, na čelu teh so na prvem mestu Bokrači, [Ivanovci-Stermeci]

, Kukeč, Sotina, Moščanci in Kančevci. Prebivalci, ki so v splošnem Slovani, govorijo tudi mešano madžarščino. Preživljajo se v glavnem z delom svojih rok, z vinogradništvom in delno s poljedelstvom. Vir: MOL Mikrofilmtár A 1535/V. Belius Matthias descriptio comitatum. 19. I. s. Comitatus Castriferrei; Objavljeno: Bél Mátyás: Vas vármegye leírása. 7. közi- - VSZ 1977. 3. sz- 455456. p. Literatura: Wellmarm Imre: Bél Mátyás, 1684-1749. = Történelmi Szemle, 1979. 2. sz381-391. p. 81. 1732. november 23. 23. november 1732 A TOTSAGIES ORSEGI PROTESTÁNS TEMPLOMOK ELFOGLALÁSA Rosty István alispán jelentése Batthyány Lajos főispánnak (részlet) ZAVZETJE PROTESTANTSKIH CERKVA V SLOVENSKI KRAJINI INVŐRSÉGU Poročilo podžupana Istvána Rostyja velikemu županu Lajosu Batthyányju (odlomek) III. Károly vallásügyi rendeletének kibocsátását követően (Carolina Resolutio, 1730. március 21.) a Vas megyei protestáns gyülekezetek felszámolása sem sokat váratott magára. Rosty alispán első kísérlete 1732 nyarán eredményre vezetett a Kemenesalján, az ottani lutheránusoktól Kmalu po tem, ko je Karel lil. izdal versko uredbo (Carolina Resolutio, 21. marca 1730), je sledila odprava protestantskih shodov v Železni županiji. Prvi tovrstni poskus podžupana Rostyja, poleti 1732 v kraju Kemenesalja, je bil uspešen, in si je od tamkajšnjih luterancev z nekaj težavami pridobil 217