Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

királyi főpincemester, Szécsy Tamás, Perényi Gábor, Sárkány Ambrus, Palóczi Antal, Czetrini Mátyás, Frangepán gróf, Bánffy Zsigmond, Hampó Ferenc, Batthyány János, és cseh Schlick István s több más cseh és morva úr. Forrás: Brodarics históriája a mohácsi vészről. Ford., jegyzetekkel ellátta Szentpétery Imre. Utánnyomás. Bp., 1976. 62-64. p. Irodalom: Szakály Ferenc: A mohácsi csata. 3. változatlan kiad. Bp., 1981. 141 p. (Sorsdöntő történelmi napok; 2.) tarja Péter Korlátkői in András Trepka, glavni kraljevi kletar Simon Horváth, Tamás Czetrini, grofje Frangepán, Zsigmond Bánffy, Ferenc Hampó, János Batthyány, Ceh István Schlick in drugi češki ter moravski gospodje. Vin Brodarics históriája a mohácsi vészről. Ford., jegyzetekkel ellátta Szentpétery Imre. Utánnyomás. Bp., J 976. 62-64. p. Literatura: Szakoly Ferenc: A mohácsi csata. 3. változatlan kiad. Bp., 1981. 141 p- (Sorsdöntő tönénelmi napok; 2.) 25. 1528. november 19. | 19. november 1528 ALSÓLENDVAI BÁNFFY JÁNOSTÓL HŰTLENSÉGE MIATT ELVESZIK BIRTOKAIT A KETTŐS KIRÁLYVÁLASZTÁS IDEJÉN Részlet Ferdinánd király okleveléből A mohácsi csata után a magyar köznemesség Szapolyai János erdélyi vajdát királlyá koronáztatta. Közben Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg is készült örökösödési jogának érvényesítésére, amire a Habsburgok és Jagellók közötti házassági szerződés volt a jogalap. Főleg a nyugat-dunántúli nemesség támogatását megszerezve, 1526. december 17-én királlyá választották Ferdinándot. Mindkét király egy-egy hatalmi csoportosulásnak köszönhette méltóságát, ezek pedig hosszú évekig tartó pártharcokba sodorták az országot. A nemesség, szem előtt tartva a saját érdekeit, a két király között egyensúlyozva fordította a maga javára a zűrzavaros helyzetet, és igyekezett valamelyik királytól újabb és újabb birtokadományokat kieszközölni - a másik kárára. DOLNJELENDAVSKEMU JANOSU BÁNFFYJU ZARADI NJEGOVE NEZVESTOBE ODVZAMEJO POSESTI V ČASU DVOJNIH VOLITEV KRALJA Odlomek iz listine kralja Ferdinanda Po bitki pri Mohácsu je ogrsko nižje plemstvo okronalo za kralja erdeljskega vojvodo Jánosa Szapolyaija. Medtem se je tudi avstrijski nadvojvoda Ferdinánd Habsburg pripravljal na uveljavitev svojih dednih pravic, za katere je predstavljala pravno osnovo poročna pogodba med Habsburžani in Jagelli. S podporo, predvsem zahodno prekdonavskega plemstva, je bil Ferdinand, 1

7. decembra 1526, izvoljen za kralja. Oba kralja sta se za funkcijo dostojanstvenika lahko zahvalila vsak svoji skupini oblastnikov, kar pa je za dolga leta pahnilo državo v strankarsko vojno. Plemstvo, ki je imelo pred očmi lastne interese, je balansiralo med obema kraljema in si zapleteno situacijo obračalo sebi v prid ter si poskušalo od tega ali onega kralja pridobiti nova in nova posestva v obliki darov - na škodo drugega. 90