Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

tartotta, és új kormányzati stílusa vissza­tetszést keltett. A legtöbben külpolitikáját bírálták, ugyanis nem folytatta apja török­ellenes támadásait, abból a felismerésből kiindulva, hogy a török ellen csak európai keresztény összefogással lehetne fellépni. Mátyás halála után azonban szinte azonnal kialakult az „igazságos király" mítosza. Mátyás uralkodása Zala megyében is a virágkort jelentette, a hatalom megszilár­dulása idején nagyszabású építkezések in­dultak. Mátyás korában a nyugati határszé­len katonai akciók is zajlottak, egy 1481-ben történt német betörés emlékét őrzi az alábbi oklevél. A király járt a Mura vidékén is, Fel­sőlendván például oklevelet adott ki. Mi, Mátyás, Isten kegyelméből Ma­gyarország, Csehország, stb. királya je­len oklevelünk soraival adjuk tudtára mindenkinek, akit illet, hogy figye­lembe véve hűséges hívünk, a nagysá­gos alsólendvai Bánffy Miklós, pozso­nyi ispánnak királyságunk és Felsé­günk részére végzett szolgálatait, ame­lyeket különböző idődben és helyeken állhatatosan tanúsított, hűséges hí­vünk és jobbágyai szűkölködésének és szegénységének enyhítése miatt az aláb­bi Zala megyei birtokokon, név szerint Belatinc, Bratonic, Lipotec, Malhano­vec, Isakóc, Hmelevice, Cserencsóc, Adriánc, Lippa, Turniscsa, Deklesin és Gánica, Benkóc, Bratkovec, amelyeket a kegyetlen ellenség felgyújtott és kira­bolt, a nevezett Bánffy Miklós jobbá­gyait mindennemű hadiadó megfizeté­se alól, amelyekkel felségünknek tar­toznak, öt évre mentesítjük. [...] Kiadatott Budán, Urunk színevál­tozásának ünnepén, az Úr 1481., magyar királyságunk 24. esztendejében. Mátyás király saját kezével. (Ford. Bilkei Irén.) daljeval z očetovimi napadi na Turke, izha­jal je namreč iz spoznanja, da zoper Turke lahko nastopi le združen evropski krščanski svet. Po smrti Matije Korvina pa se je prav­zaprav takoj izoblikoval mit o »pravičnem kralju«. Korvinova vladavina je pomenila ob­dobje razcveta tudi za Žalsko fupanijo. Po okrepitvi oblasti se je začel velik razvoj. V času Matije Korvina so tudi na zahodni meji potekale vojaške akcije, navedena listi­na hrani spomin na nemški vpad leta 1481. Kralj je obiskal tudi Prekmurje, v Gornji \ Lendavi je, na primer, izdal listino. Mi, Matija Korvin, z božjo milostjo kralj Ogrske, Češke, itd. z vrstami te listine damo na znanje vsem, ki jih to zadeva, da upoštevaje služnosti našega zvestega podanika, milostljivega dolnje­lendavskega Miklósa Bánffyja, njegove služnosti, ki jih je opravil za požunkega Župana našega kraljestva in za naše Ve­ličanstvo, ki jih je v različnih časih in krajih stanovitno izpričeval, smo zaradi lajšanja pomanjkanja in revščine našega zvestega podanika in njegovih podložni­kov na spodaj navedenih žalskih po­sestvih, po imenu Beltinci, Bratonci, Li­povci, Malhanovci, Ižakovci, Hmelevici, I Crenšovci, Adrijanci, Lipa, Tumišče, j Dokležovje in Gančani, Benkóc, Brat­I kovci, ki jih je brezsrčni sovrag požgal in j izropal, podložnikom imenovanega Mik­1 lósa Bánffyja za pet let oprostili plačila vseh vojnih davščin, ki so jih dolžni na­\ šemu Veličanstvu. [...] Izdano v Budimu, na praznik ]ezu­| sove spremenitve na gori, v Gospodovem letu 1481, v 24. letu ogrskega kralje­( stva. Kralj Matija Korvin lastnoročno. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom