Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

Irodalom: Bertényi Iván: A magyar korona i Literatura: Bertényi Iván: A magyar korona története. 3. bőv. kiad. Bp., 1986. 200 p. (Nép- J története. 3. bőv. kiad. Bp., 1986. 200 p. (Népszerű történelem) | szerű történelem) 1448. AZ ALSÓLENDVAIBÁNFFYAK A RIGÓMEZEI ÜTKÖZETBEN HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓ OLDALÁN Részlet egy humanista történetíró művéből A kiskorú V. László király (1440-1457) mellé az országgyűlés 1446-ban kormányzóvá választotta Hunyadi János erdélyi vajdát. Hunyadi pályája Zsigmond király udvari lovagjaként indult. A déli végvárrendszer kapitányaként a török elleni határvédelem első embere lett, és katonai sikerei miatt európai hírnévre tett szert. 1443-1444 telén a Balkánon több török sereget is legyőzött. Kormányzóként korlátozott királyi hatalmat kapott, és 12 tagú tanácsot rendeltek mellé. Emellett Magyarország leggazdagabb birtokosa volt, élete végén 28 vár és közel 4.000.000 hold földterület ura volt. 1448-ban sikertelenül próbálta megállítani a török terjeszkedést Rigómezőnél - erre vonatkozik a forrásrészlet -, de 1456ban pályafutása legjelentősebb győzelmét aratta Nándorfehérvárnál. Az ország kulcsának számító várat Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védte. A döntő ütközetben a török sereg súlyos vereséget szenvedve visszavonult. A táborban pestisjárvány tört ki, amelynek Hunyadi is áldozatul esett. Az eseményt az alábbiakban elbeszélő Antonio Bonfini Hunyadi János fia, Mátyás király olasz származású humanista szellemű történetírója volt. 1448 DOLNJELENDAVSKI BÁNFFYJI \ NA STRANI REGENTA JÁNOSA \ HUNYADIJA V SPOPADU NA KOSOVEM POLJU \ Odlomek iz dela nekega humanističnega zgodovinopisca j Mladoletnemu kralju Ladislavu V. (1440-1457) \ je leta 1446 skupščina izvolila za vladarjeve| ga namestnika erdeljskega vojvodo Jánosa Hu\ nyadija. Hunyadi je svojo življenjsko pot začel \ kot vitez na dvoru kralja Sigismunda. Kot j kapetan južnega obrambnega sistema oz- ščita I mejnih utrdb je postal prvi človek pri obrambi meja proti Turkom. Zaradi svojih vojaških uspehov je postal slaven po vsej Evropi. Pozimi leta 1443-1444 je na Balkanu premagal več turških vojska. Kot regent je dobil omejeno kraljevsko oblast, ob sebi je imel 12 članski svet. Poleg tega je bú, najbogatejši posestnik na Ogrskem, na koncu življenja je bil gospodar 28 i gradov in blizu 4 m&ijonov oralov zemlje. Leta 1448 je pri Kosovem polju bre| zuspešno poskušal ustaviti turško prodiranje (na to se nanaša odlomek vira), leta 1456 pa je pri Beogradu požel najpomembnejšo zmago v svoji karieri. Grad, ki je bi ključne\ ga pomena za državo, je branil Hunyadijev | svak, Mihály Szilágyi. V odločilni bitki se je t turška vojska, ki je utrpela velike izgube, i umaknila. V taboru je izbruhnila kuga, kaI tere žrtev je postal tudi regent Hunyadi. | Navedeni dogodek opisuje Antonio Bonfini, italijanski humanistični zgodovinopisec Já| nosevega sina, kralja Matije Korvina. 75