Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

Forrás: MOL DL 7467.; Kiadva: Szöveggyűjte­mény Magyarország történetének tanulmányo­zásához. Egyetemi segédkönyv. 1. köt., 1000-től 1526-ig. Szerk. Lederer Emma. Bp., 1964- 219. p. Irodalom: Mályusz, 1951. 94-103. p. nr. 940.; Engel Pál: Honor, vár, ispánság. Válogatott ta­nulmányok. Vál., szerk., a jegyzeteket gondozta Csukovits Enikő. Bp., 2003. 700 p. (Millenniu­mi magyar történelem. Historikusok) Vir: MOL DL 7467.; Objavljeno: Szöveggyűjte­mény Magyarország történetének tanulmányozásá­hoz Egyetemi segédkönyv. I. köt., 1000-től 1526­ig. Szerk. Lederer Emma. Bp., 1964. 219. p. Literatura: Mályusz, 1951. 94-103. p. nr. 940.; Engel Pál: Honor, vár, ispánság. Válogatott ta­nulmányok. Vál, szerk., a jegyzeteket gondozta Csukovits Enikő. Bp., 2003. 700 p. (Millenniu­mi magyar történelem. Historikusok) 15. 1398. április 8. ZSIGMOND KIRÁLY ÉS HÁBORÚI Az alsólendvai Bánffy és a felsőlendvai Széchy család tagjai megegyeznek, hogy Muraszombaton fegyvereseket tartanak Az Anjouk uralma után Luxemburgi Zsig­mond szerezte meg a magyar trónt (1387­1437). Az új király szövetségre lépett az ó't támogató bárókkal, ezzel beleegyezett sa­ját hatalmának korlátozásába, párthíveit pedig váruradalmak adományozásával pró­bálta maga mellett tartani. A bárók azon­ban mindennek ellenére fogságba vetet­ték a királyt. Zsigmond uralkodásának hosszú idejét nemcsak belpolitikai válság, hanem a fokozódó török veszély is fenye­gette. A Török Birodalom a 14. század kö­zepére nagyhatalommá vált. 1389-ben a rigómezei csatában a törökök legyőzték a balkáni seregeket, ezzel nyitva állt az út Magyarország déli határai felé. A nikápo­lyi vereség (1396) után világossá vált, hogy a törököt nem lehet kiűzni Európá­ból, be kell rendezkedni a védekezésre. Zsigmond ennek érdekében hadügyi re­formokat kísérelt meg bevezetni, amit a bárók ismét rossz néven vettek. A király a következő' években rövid életű ütközóal­8. april 1398 KRALJ SIGISMUND IN NJEGOVE VOJNE Člani dolnjelendavske družine Bánffy in gomjelendavske družine Széchy se dogovorijo, da bodo v Murski Soboti namestili svojo vojsko Po vladavini Anfujcev si je ogrski prestol prilastil Sigismund Luksemburški (1387­1437). Novi kralj je sklenil zavezništvo z baroni, ki so ga podpirali, in s tem pristal na omejitev svoje oblasti, pristaše pa skušal zadržati ob sebi z daritvami grajskih gospos­tev. Baroni so vsemu temu navkljub vrgli kralja v ujetništvo. Dolgega obdobja vlada­vine Sigismunda pa ni ogrožala le notranje­politična kriza, ampak tudi vse večja turška nevarnost. Do srede 14- stoletja je Turško cesarstvo postalo £e velesila. Leta 1389 so Turki na Kosovem polju premagali balkans­ko vojsko in s tem se jim je odprla pot proti južnim mejam Ogrske. Po porazu v bitki pri Nikopolju (1396) je postalo jasno, da Tur­kov ni mogoče pregnati iz Evrope, da se je treba pripraviti na obrambo. Sigismund si je prizadeval uvesti vojaške reforme, kar pa so mu baroni spet zamerili. Kralj je v nas­lednjih letih na Balkanu ustanovil tampons­ke državice kratkega veka, po njihovem pro­padu pa pričel z utrjevanjem sistema južnih 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom