Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

Irodalom: Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp., 1977. 218 p. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat; 82.) Literatura: Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14- századi Magyarországon. Bf>., 1977. 218 p. (Értekezések a történeti tudományok kö­réből. Új sorozat; 82.) 8. 1271. augusztus 16. 16. avgust 1271 AZ ARPAD-HAZI KIRÁLYOK V. István király oklevélben mileji Sidónak adományozza Kebele birtokot hadi érdemeiért Szent István halála után (1038) még kö­zel 200 évig Árpád vezér leszármazottai közül kerültek ki a magyar királyok, akik megszilárdították a keresztény királysá­got az országban. Később közülük hármat szentté is avattak. A 21 Árpád-házi ural­kodó Európa számos uralkodóházával ke­rült családi kapcsolatba idegen dinaszti­ákkal kötött házasságaik révén. Szent István műve Szent László (1077-1095) és Könyves Kálmán (1095­1116) uralkodása alatt teljesedett ki, ami­kor törvény biztosította a rendet, és az ország hódítani is képes nagyhatalommá vált. A következő' néhány évtizedet test­vérharcok jellemezték, míg III. Béla (1172­1196) szilárdította meg ismét a királyi ha­talmat. Unokájának, IV. Bélának (1235— 1270) a Magyar Királyság addigi legsúlyo­sabb válságával, a tatárok támadásával kellett szembenézni (1240-1241). IV. Béla a tatárjárás következményeként belátta, hogy a korlátlan uralkodói hatalom vissza­állítása többé nem lehetséges. IV. Béla unokája, IV. László (1272-1290) uralko­dása alatt a Magyar Királyság a teljes anarchiába^ süllyedt, a központi hatalmat az utolsó Árpád-leszármazott, III. András sem tudta megeró'síteni; halálával 1301­ben férfiágon kihalt Árpád dinasztiája. KRALJI IZ RODBINE ÁRPADOV Kralj Štefan V. z listino podari posestvo Kobilje Sidóju milejiju zet njegove vojaške zasluge Po smrti svetega Štefana (1038) so ogrski kralji, ki so utrdili krščansko kraljestvo v državi, še okoli dvesto let izvirali iz potom­cev vodje Árpáda. Kasneje so celo tri izmed njih proglasili za svete. Enaindvajset vla­darjev iz rodbine Árpádov oz. Arpadovičev je bilo prek zakonskih zvez, ki so jih sklepali s tujimi dinastijami, družinsko povezanih s številnimi vladarskimi hišami Evrope. Delo svetega Štefana je bilo dopolnjeno v času vladavine svetega Ladislava (1077­1095) in Kolomana Könyvesa (1095­1116), ko je zakon zagotavljal red in ko je država postala velesila, ki je bila sposobna tudi osvajanj. Za obdobje naslednjih nekaj desetletij so bile značilne bratomorne vojne, in šele Béla lil. (1172-1196) je ponovno okrepil kraljevo oblast. Njegov vnuk Béla IV. (1235-1270) se je bil prisiljen soočiti z najtežjo krizo ogrskega kraljestva do tedaj ­Z napadom Tatarov (1240-1241). Kot posledico tatarskega pohoda je Béla IV. uvi­del, da ni več mogoče vzpostaviti neomejene vladarske oblasti. V času vladavine vnuka Bele IV., Ladislava IV. (1272-1290), seje ogrsko kraljestvo znašlo v popolni anarhiji, osrednje oblasti niti zadnji potomec Árpá­dov, Andrej lil., ni mogel več okrepiti; z njegovo smrtjo, leta 1301, je po moški veji izumrla dinastija Árpádov / Arpadovičev. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom