Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

szeretik melegen és hidegen, tökmagolajjal; a kertben szép virágok is nőnek: liliom, rozmaring, szegfű, stb., hogy nyáron ünnepnapokon a leányoknak legyen mit nézegetniük és szagolgatniuk. (Ford. Kozár Mária.) rože: lilija, rožmarin, nageljček, itd., da bi si poleti ob praznikih imela dekleta kaj ogledovati in duhati. <~ffi^ Forrás: Kossics József: Zobriszani Szlovén i Szlovenka med Mürov i Rábov. Körmend, [1848.] 37-39. p. Irodalom: Bárdosi János: A felsőszölnöki szlovén füstösház. In: Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője. 11-12. [köt.], 19771978. Szerk. Bandi Gábor et al. Szombathely, 1983.227-273. p. Vir: Kossics József: Zobriszani Szlovén i Szhvenka med Mürov i Rábov. Körmend, [1848.] 37-39. p. Literatura: Bárdosi János: A felsőszölnöki szlovén füstösház- In: Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője. 11-12. [köt], 1977-1978. Szerk. Bandi Gábor et al. Szombathely, 1983. 227-273. p. 124. 1848. április 9. 9. april 1848 A JOBBÁGYSÁGOT FELSZABADÍTÓ TÖRVÉNYEK KIHIRDETÉSE, ÉS NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE A LENDVA-VIDÉKEN Gyika Jenő főszolgabíró jelentése Csillagh Lajos Zala vármegyei másodalispánhoz 1848 elején forradalmi hullám söpört végig Európán. A párizsi, az itáliai és a bécsi forradalom hatására 1848. március 15-én Magyarország fővárosában, PestBudán is kitört, és vér nélkül győzött a forradalom. Az országban az alkotmányos reformellenzék vette át a hatalmat. A Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés több hetes kemény alkudozás után a bécsi királyi udvarral is elfogadtatta a mintegy másfél évtizedes politikai vitában kiérlelt reformtörvényeket. Az úgynevezett áprilisi törvények egyszerre három kérdéskört rendeztek: biztosították a társaRAZGLASITEV ZAKONOV O OSVOBODITVI IZPOD PODLOŽNISTVA IN USTANAVLJANJE NARODNE STRAŽE NA OBMOČJU LENDAVE Poročilo okrajnega glavarja Jenőja Gyíké drugemu podžupanu Žalske županije Lajosu Csillaghu V začetku leta 1848 je Evropo zajel val uporov. Pod vplivom pariške, italijanske in dunajske revolucije je 15. marca 1848 tudi v prestolnici Ogrske, v Pesti, izbruhnila revolucija in brez prelivanja krvi tudi zmagala. Oblast v državi je prevzela ustavna reformna opozicija. Ogrski parlament, ki je zasedal v Požunu (današnja slovaška prestolnica Bratislava), je po večtedenskih trdih pogajanjih dosegel, da je tudi dunajski kraljevski dvor sprejel reformne zakone, ki so nastajali v poldrugem desetletju trajajočih političnih razpravah. Tako imenovani aprilski zakoni so urejali tri sklope vprašanj 337