Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
114. 1833. A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁRÓL ÉS A SZLOVÉNMAGYAR KAPCSOLATOK MÚLTJÁRÓL Részletek Lülik István kéziratos tankönyvéből Lülik István kétnyelvű tankönyvét ugyan „a magyar nyelv kiterjesztése végett" írta, mégsem nyomtatták ki, ő viszont sikeresen alkalmazta saját munkája során az oktatásban. Noha jószándéka vitathatatlan, történelmi ismeretei - amint az alábbi idézetből is láthatjuk - meglehetősen pontatlanok voltak, és munkájában a magyar nyelv tanulásának csupán egyetlen gyakoriari hasznát emelte ki a zömében paraszti népességű szlovének számára: könnyebben kapott idénymunkát a magyarok közt az, aki beszélte a nyelvüket. Most már sokan gyermekeiket örömest adnák az oskolába, csak azokat a nemes vármegye ne kénszerítené magyar nyelv tanulására [...]. A magyar cifra szűröket nékünk megtiltották viselni; 475 minek parancsolják pedig nékünk a magyar nyelvnek tanulását? [...] A magyar nyelvből annyit tanultunk is, hogy az aratásra, kaszálásra vagy cséplésre a magyarok közé már vígabban lemehetünk. Az első vandálusok miként találhatták itten Vas vármegyében lakásokat? [...] Vas vármegye közgyűlése több ízben - így például 1824. október 11-én is - nemzetiségtől függetlenül, az egész köznép (nemesek és nem nemesek) számára egyformán betiltotta a cifraszűr viselését, mert a drága ruhadarab a bűn forrása volt. 1833 O POUČEVANJU MADŽARSKEGA JEZIKA IN O ZGODOVINI SLOVENSKO-MADŽARSKIH STIKOV Odlomki iz rokopisnega učbenika htvána Lülika j Čeprav je István Lülik svoj dvojezični učbe\ nik napisal »zaradi širjenja madžarskega jezika«, ga niso nikoli natisnili, on sam pa ga j je pri svojem šolskem delu uspešno uporabj Ijal. Dober namen Lülika je bil nesporen, vendar so bila njegova zgodovinska znanja - kar lahko vidimo tudi iz naslednjega naJ vedka - precej netočna, in v svojem delu je \ poudaril, da ima znanje madžarskega jezika j za večinoma slovensko kmečko prebivalstvo j eno samo korist, in sicer: pri Madžarih lažje j dobi sezonsko delo tisti, ki govori njihov jezik. i Zdaj bi že vsak z veseljem dal svojo deco j v šolo, samo da ga plemiška županija ne j bi prisiljevala, da se more učiti ogrski jej zik [...]. Ogrske pisane jopiče so nam | prepovedali nositi, 475 zakaj pa nam zaj povedujejo, naj se učimo ogrski? [...] Toliko ogrščine smo se tudi že naučili, | da bomo na žetev, košnjo ali mlačev k Ogrom hodili veselejšega srca. Kako so prvi Vandaluši našli bivališče tu v Železni županiji? [...] Skupščina Železne županije je večkrat - tako npr. tudi 11. oktobra 1824 - neodvisno od narodnosti vsemu prebivalstvu (plemenitim in neplemenitim) prepovedala, nošenje pisanih jopičev, ker je bilo drago oblačilo vir greha. 311